Boda Gyula - Meszlény Artur (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog II. (Budapest, 1934)

36 — Tiltott ügylet — legelésén felül, figyelembe veendő körülmény jön tekintetbe (IV.. i33a.). A Kúria IV. 1871 sz. alatt közölt határozata az előző állapot helyreállításánál a jogtalan gazdagodást hangsúlyozza, a, VI. 172.. alatti kúriai Ítélet pedig elutasította a tiltott sertés vásárlásra és. szállításra a megbízott részére átadott összeg visszakövetelése iránti keresetet, (V. ö. a I. H. M. D. I. 27., 28. oldalán közöltekkel.) Joghatály tekintetében külön elbírálás alá tartoznak a naturálist obligációk. Ezek nem ütköznek a jó erkölcsökbe és nem is tilosak, a teljesített szolgáltatás sem követelhető vissza, a belőlük eredő kötelem azonban bíróilag nem érvényesíthető s a kötelemutólagos elismerése sem ad jogot a teljesítés bírói kikényszerítésére. Ilyenek pl. más kártyaadósságának megfizetéséből eredő kö»etelés (VI. 1218.), tőzsdei határidő üzlet (V. 233.), lóverseny fogadás (V. 65o.), a íbontóparben nem érvényesített és fenn sem tartott nő tartási követelés (IV. 1297.). A semmis ügylet megerősítése — pl. kezességvállalása, vagy váltó adása — nem teszi az ügyletet joghatályossá (V. 262., VI. 923.). Nem teszi a semmis ügyletet joghatályossá a kötelem utólagos elismerése, az ügylet részben, vagy egészben való teljesítése,, s az utólagos kezességvállalás sem. Nem tekintette hatályosnak a Kúria az ilyen utólagos megerősítést a megrendelések gyűjtésének tilalmába ütköző kerékpár vételnél, az engedély nélkül működő bankár értékpapír ügyleteiből a megbízó ügyféllel szemben felmerült követelésnél, mozgóképüzeni tiltott haszonbérbeadásánál. mesterségesbontóokot létesítő válóperes megállapodások vagyonjogi megállapodásainál (VI. 18., i53., 237., 588., 882.). Egy ízben azonban amidőn az ilyen válóperes megállapodás alapján vagyoni igényeire nézve kielégített első feleség a férj elhalálozása után a .második feleséggel szemben 20 év elteltével közszerzeményi jogot és özvegyi haszonélvezeti jogot érvényesített — kimondotta a Kúria, hogy felperes a teljesítés elfogadásával foganatba ment egyesség érvényességét közel 20 év elteltével utólag nem támadhatja meg, még ha a szerződés eredetileg érvénytelen volt is (VI. 464.). A semmisség okának megszűnte utáni megerősítésnek relatív semmisségi ok esetén az a hatálya van. hogy a felek egymásirányában kétség esetében altként vannak jogosítva és kötelezve, mintha a szerződés kezdettől fogva érvényes lett volna, ez a szabály azonban az abszolút semmisség eseteire nem alkalmazható, mert az eredetileg erkölcstelen indokból és célzattal létesült jogügylet az indok és célzat erkölcstelen voltának későbbi megszűntével sem válhatik érvényessé. E jogszabály alapján semmisnek minősítette a Kúria az ágyastársak közötti ajándékozást, mellyel az ajándékozó fél azt célozta, hogy ágyastársa váljon el törvényes feleségétől és vele kössön házasságot. Érvénytelennek tekintette a Kúria ezt ax ajándékozást annak dacára, hogy líésőbb az ágyastársak tényleg