Boda Gyula - Meszlény Artur (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog II. (Budapest, 1934)

Kizsákmányoló ügylet — 37 Iiázasságra léptek s a szerződést a tiltott viszony ilyetén megszűnései után is fenntartották és hallgatólag megerősítették (IV. 1371.), ezzel szemben joghatályosnak ismerte el a Kúria az ágyastárs életfogytiglani eltartására tett kötelező ígéretet, midőn a fél azt az -ágyassági viszony megszűnése után megismételte (VI. 651.). Ha az ügylét azért volt semmis, mert ennek kiállításakor a kötelezett fél kiskorúsága meg volt hosszabbítva az ügyletnek a semmis.ség okának megszűnte utáni megerősítése azzal a következménnyel jár, hogy a felek egymás irányában kétség esetében akként vannak! jogosítva és kötelezve, mintha a szerződés kezdetétől fogva érvényes lett volna (IV. i4oo.). 5. Kizsákmányoló ügylet. A magyar jog a felén túli sérelmei, mint szerződés bontó okot netm ismeri s valamely ügylet nem érvényteleníthető pusztán azért, mert aránytalanság van a szolgáltatás és ellenszolgállatás között* pl. mert az eladás a forgalmi értéknél jóval alacsonyabb áron történt (C. VI. 709,5/1929.); a kizsákmányoló ügyletet azonban a birói gyakorlat már az 1932 :VI. t.-c. életbelépése (ig32., június i5.) előtt is semmisnek tekintette. Érvénytelenítette a Kúria azokat a szerződéseket, amelyekkel valaki másnak a tudatlanságát, tapasztalatlanságát, könnyelműségét fogyatékos elme tehetségéi, szorult vagy függő helyzetét kihasználva a maga részére a másik fél tetemes kárával ingyenes előnyt, vagy aránytalan nyereséget kötött ki, vagy szerzett (VI. 88., 2 76.^ -528., 0.U-, 1280., C. V. 3103/1929., C. V. 33o6/i93o., C. III. 607/I/1930.). A kizsákmányoló ügylet kritériumainak együttesen kell fennforogniok. Pl. az a körülmény, hogy az eladás nyomasztó adósság miatt rendes áron alul történt, egyéb a vevő részéről az eladó szorult helyzetét kihasználni igyekvő magatartás hiányában', egymagában nem olyan ok, amely a jogügylet érvénytelenségének megállapítására elfogadtatott volna (V. 1247-)* viszont nem lehet sikerrel hivatkozni a másik fél tapasztalatlanságának, könnyelműségének és szorult helyzetének stb. kihasználására, ha a kihasználónak -állított fél nem kötött ki, vagy nem szerzett a másik fél tetemes kárára ingyenes előnyt, vagy aránytalan nyereséget (VI. 528.). A szorult anyagi helyzet, — egyéb megtámadási okok, ingyenes előny, vagy aránytalan nyereség stb. fennforgása mellett is — csak akkor szolgálhatna jogszerű okul a ipgügylet megtámadására, ha az ügyletkötő félnék erről a szorult helyzetről tudomása volt és annak kihasználásával vette rá a másik felet azegyesség megkötésére (C. II. 2 476/1931.). Megállapította a Kúria a könnyelműség fennforgását abból, hogy