Boda Gyula - Meszlény Artur (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog II. (Budapest, 1934)

— A tiltott ügylet fogalma és esetei — 35 küli megkötése magának az ügyletnek az érvényességét csák akkor érinti, ha a 'jogszabály az ügyletet kifejezetten semmisnek nyilvá­nítja, vagy ha az ügylet tartalma más jogszabályba, vagy a jó­erkölcsökbe ütközik, vagy ha a magán jog szabályai szerint meg­támadható- (VI. 771-)­A semmis ügylet alapján a fél általában nem érvényesíthet jogot (IV. i388., V. 1191.). A semmis ügyletben vállalt kötele­zettség teljesítése általában semmi részben nem követelhető (V. 262.). A tiltott superquotát is magában foglaló kényszere^yességi kö­vetelés biztosítására adott váltó alapján indított keresetet teljes egé­szében elutasította a Kúria. Tehát a váltó alapján még a kényszer­egyességi hányadnak megfelélő teljesítésiben sem marasztalta alpe­rest, azzal az indokolással, hogy a semmis ügyletben vállalt kö­telezettség semmi részben sem követelhető (V. 262.). Vannak a tételes jogszabály által tiltott ügyletek között azon­ban olyanok is, mélyek nem egészben,' hanem csak részben sem­misek. Ilyenek pl. az ártullépés, áruuzsora, munkabéruzsora,, lánc­kereskedés, áruelvonás, árucsempészet (VI. 571,). A bíróság hivatalból vizsgálja, hogy az ügylet nem ütközik-e tiltó jogszabályba (VI. i53., VII. 45o.). A szerződések törvényes tilalomba ütköző voltát és hatálytalanságát a bíróság a bírói jog­segély megadhatása szempontjából a közigazgatási hatosáé- állás­pontjától függetlenül bírálja el. A mozgókénüzem haszonbérbe­adására vonatkozó szerződést hatálytalannak tekintette a Kúria an­nak vizsgálata nélkül, hogy a szerződést a fél a Belügyminisztérium­ban bemutatta-e és hogy a minisztérium a szerződést jóváhagyás nélkül is joghatályosnak minősitette-e (VI. 287.). Ha az utalvány tartalmából kitűnik, hogy az abban foglalt iutalékkövetelés a ióerkölcsökbe ütközik, akkor ez a kifogás az utalvánnyal szemben is sikerrel érvényesíthető (.VII. 21.). A tiltott ügylet nem teljesítéséből egyik fél sem származtathat kártérítési igényt (V. 3go., 1262., VI. 58a., VI. 1372.). Ha a tiltott ügylet egészben, vagy részben teljesedésbe ment, a semmis ügylet alapján a felek birtokába került értékek kölcsönösen visszatérítendők s az eset körülményeinek és a méltányosságnak szem előtt tartásával az előző állapot állítandó helyre (V. 3 90., 1170., VI., 18., 268., 589., C V. 5981/1928.). Az, hogy az előbbi állapot helyreállítása az egyik fél részéről lehetetlenségbe ütközik, nem menti fel a másik felet a visszaszolgáltatás kötelezettsége alól, ha a szolgáltatás teljesítésével és elfogadásával mindkét fél egy­aránt vétett a törvény tilalma ellen; ilyen esetben ugyanis a szolgálta­tás az ellenszolgáltatás visszaadásának hiányában is visszakövetelhető amennyiben azt, tekintettel az eset körülményeire a méltányosság megkívánja; az pedig, hogy az ellenszolgáltatás visszaadható-e, vagy hogy a visszaadás melyik fél hibájából vált lehetetlenné, csak mint a méltányosság alkalmazásánál a felek vétkessége arányának mér-

Next

/
Thumbnails
Contents