Boda Gyula - Meszlény Artur (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog II. (Budapest, 1934)

34 — Tiltott ügylet — A kényszeregyességi eljárás alatt kötött ily megegyezést is hatályosnak fogadta el a Kúria V. 83^. sz. alatt közölt határozata, midőn az eljárás jogerős befejezése után a külön előny biztosítása iránt inditgjtt perben elismerte az adós e kötelezettség- fennállását s annak megfizetésére jogerős birói Ítélettel kötelezte magát. A Budapesti Tábla IV. III5. sz. alatt közölt Ítélete is joghatályosnak fogadta el a kényszeregyesség során igért superquotának az eljárás jogerős befejezése után váltóval történt megerősítését. Ezzel szemben a kényszeregyességi eljárás utáni időben kért halasztást és teljesített részletfizetést a Kúria V. 262. sz. Ítélete nem tekintette olyannak, ami a semmis megállapodást joghatályossá tette volna. A Hitelezői Védegylet közbenjöttével létesített magán egyességnél a Kúria nem tekintette kizártnak, hogy az adós a hitelezők tudtával egymástól eltérő megegyezéseket létesítsen hitelezőivel és nem tekintette a jó erkölcsökbe ütközőnek sem az ilyen külön megállapodást, ha a többi hitelező ennek tudatában fogadta el a kisebb quotát. Ha azonban az adós és a hitelezők a védegylet közbenjöttével tartott értekezleten az adós vagyonához mért egyenlő kielégítési hányadban állapodtak meg: a külön előny biztosítását az üzleti tisztességbe ütköző eljárásnak tekintette a Kúria (V. 392.). Már emiitettük, hogy a kényszeregyességi rendelet életbelépése előtti időben a többi hitelező tudtán kívül létesített superquolát is a jóerkölcsökbe ütköző követelésnek minősítette a Kúria (V. 865.). 2. A , tiltott ügylet joghatásaiA jó erkölcsökbe ütköző ügylet semmis (VI. 588.). Az ügyletet azonban azon az alapon, hogy az a jóerkölcsökbe ütközik, csali az támadhatja meg, akinek jogviszonyában a jóerkölcsökbe ütközés fennforog (V. 249-> 1169.). A semmiség folyamánya, liogy az ily ügyletre alapított követelés birói utón nem érvényesíthető s bírói oltalomban nem részesül (IV. 1371., VI. 882., C. III. 529/1/1930.). Ha azonban a közrend sérelme csupán annak a mértéknek a túllépésében áll, melyet a társadalmi rend a felek ügyleti autonómiájának korlátjául felállított — pl. a versenyszabadságba ütköző szerződésnél — az ügylet a megengedett mértéken belül joghatályos és érvényesíthető (VI. 393.). A tartalmuknál fogva törvényes tilalomba ütköző szerződések akkor semmisek, ha a törvény mást nem rendel. Az olyan tilalom, amely csak az egyik félnek szól nem teszi érvénytelenné a tilalom ellenére kötött szerződést, mert abból, bogy a tilalom csak az egyik félhez van intézve az tűnik ki, hogy a törvény nem akarja érinteni a tilalom ellenére kötött szerződés érvényét (VI. 771.). A hatósági jogosítványhoz kötött ügyleteknek jogosítvány nél-