Boda Gyula - Meszlény Artur (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog II. (Budapest, 1934)

— Színlelt ügylel — 25 rálni (IV. 1371., V. 1012.). Az adásvételi ügylet formájába burkolt ajándékozás, mint ilyen megáll (V. 1012.), akkor is, ha az ügylet i-észben adásvételi, részben ajándékozási ügylet volt (VI. 5oa.). Hatálytalannak tekintette azonban a Kúria azt az ügyletet, mellyel a felek az élethossziglani eltartás fejében történt ingatlanajándékozáat szóval hatálytalanították és abban állapodtak meg, hogy az ajándékozó eltartását egy harmadik személy fogja teljesíteni, akire a mejgajándékozottak írásbafoglalt színleges adásvételi szerződéssel ruházták át a kérdéses ingatlanokat anélkül azonban, hogy ebbe a szerződésbe a korábbi jogügylet hatálytalanítására vonatkozó szóbeli megegyezést belefoglalták s a szerződést az ajándékozó fél is aláírta volna. Az ekként átruházott ingatlanok tulajdonjogát a Kúria viszszaítélte az ajándékozónak, mert az eredeti jogügylettől történt elállást lényegileg az ingatlanok visszaruházásának tekintette és azt az írásbeliség hiánya okából érvénytelennek minősítette tekintettel arra is, hogy az ingatlan újabb átruházása iránti újabb szerződést sem írta alá az ajándékozó, s így ez afc ügylet is érvénytelennek volt tekintendő, mint színlelt ügylet és mint írásba nem foglalt ingatíanátruházási szerződés (VI. 45.). A házastársak közötti ingatlan-adásvétel színlegességének igazolására nem elég az átruházó félnek a közeli rokono'c közötti vagyonátruházás ingyenességének vélelmére hivatkozni, mert a közeli rokonok közötti vagyonátruházás ingyenessége csak harmadik személlyel szemben vélelmezendő (V. 1255.). Ha a színleges ügylet semmiféle más ügyletet nem takar, az ügylet semmis és ennek a felek egymásközötti viszonyában sincs joghatálya (C. I. 8633/ig3o.). A színlelt ügylet által jogosított fél nem követelheti az ügylet teljesítését (V. 429.). Az ügylet teljesítése után az eredeti állapot állítandó helyre (VI. 268.). Ennek keretében az ingatlan visszabo3sátására kötelezett fél az ingatlan átírásával kapcsolatban felmerült kiadásainak megtérítését követelheti (VI. 268.). A színlelt szerződést kötő felek egyetemlegesen felelnek azért •ú kárért, amit harmadik személy vétlenül azáltal szenvedett, hogy a szerződés érvényességében megbízott. Aki tehát olyan színleges nyilatkozatot ad ki az adósnak, hogy az ennek nyújtandó hitelt az-adós által eladott búza vételárából fogja kiegyenlíteni — az felelős az adósnak ezen nyilatkozat alapján folyósított hitel visszafizetéséért, habár megtiltotta az adósnak a színleges nyilatkozat felhasználását, ha az ennek dacára hitelt vett föl jóhiszemű féltől a nyilatkozat alapján (VI. ii3.). Ha az elpalástolt ügylet törvényes tilalomba ütközik, miut pl. az italmérési engedély átruházásának tilalmát célzó szolgálati szerződés, az ilyen ügylet semmis és annak időelőtti megszűnéséből kártérítési igényt sem lehet érvényesíteni (IV. 1372.).