Boda Gyula - Meszlény Artur (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog II. (Budapest, 1934)

26 — Tiltott ügylet — 4. Tiliott ügylet. i.) Fogalma és esetei. 2.) A tiltott ügylet joghatásai. 1. Fogalma és eseteiÁltalános magánjogi szabály, hogy a törvényes lilalomba ütköző szerződés, amennyiben a törvény mást nem rendel, semmis. A seinmisséget eredményező tilalom, vagy a szerződés megkötésére, vagy a szerződés tárgyát tevő szolgáltatásra vonatkozik. Minthogy azonban a semmisség- az ilyen lilalom esetén is csak akkor következik! be, ha a jogszabály mást nem rendel: ennélfogva a jogszabály áltaj előírt minden egyes lilalomnál az illető jogforrás értelmezése alapján kell megállapítani, hogy vajon, a jogszaíbály a tilalommal az abba ütköző szerződést meg akarta-e fosztani ügyleti hatályától is (VI. 771.). Abból, hogy valamely tilalom megszegését a jogszabály oüntetéssel sújtja, magábanvéve még nem következik az, hogy a jogszabály magát az ügyletet is feltétlenül semmissé akarta tenni, mert tételes törvényeinkben is gyakori az az eset, hogy a felállított tilalom áthágása büntetéssel jár, anélkül azonban, hogy ez magának az ügyletnek semmisségét vonná maga után. (Lex imperfecta.) (VI. 771.). Előfordul az is, hogy a törvény a tilalomba ütköző szerződést csak bizonyos személyekkel szemben akarja hatálytalannak tekinteni. Az ilyen tilalom, amely csak az egyik félnek szól, az annak ellenére kötött szerződést nem leszi érvénytelenné, mert éppen abból, hogy a tilalom csali az egyik félhez van intézve, kitűnik, hogy a törvény a tilalom ellenére kötött szerződés érvényét nem akarta érinteni (VI. A tételes jogszabály által tiltott ügyleteken kívül semmisek az. olyan ügyletek is, amelyek a közrendbe, a társadalmi rendbe, a házasság erkölcsi tartalmába, az üzleti tisztességbe, a tisztes kereskedelmi felfogásba stb. szóval a jóerkölcsökbe ütköznek (V. 392., '865. VI. 3g3., 588.). A jóerkölcsökbe ütközőnek minősítette a gyakorlat, az előfordult jogügyletek Jcözül a következőket: a válóperes megegyezést, ha az a házasság felbontására irányul (VI. 588.), kivéve, ha a bontóok e megegyezés nélkül is fennállott s a válóperes megegyezés csak arra irányult, hogy a házasság a családi élet eseményeinek feltárása nélkül legyen felbontható s igy nem szolgált erkölcstelen célt (V. i3o3.). Az érvénytelen válójperes megegyezésbe foglalt vagyonrendezés is hatálytalan és hatálytalan az olyan vagyonrendezés is, melynek feltétele a házasság felbontása volt (V. áii., VI. /iGá., 882.); ha azonban a válóperes okiratnak a jóerkölcsökbe ütköző megegyezésre vonatkozó része nem egyezik; a szerződő felek valódi akaratával — ha pl. a nőtartásdíjat követelő nő tiltakozott az ellen, hogy az okiratba azt a kötelezettségét is felvegyék,.