Boda Gyula - Meszlény Artur (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog II. (Budapest, 1934)

22 — A jogügylet általában — ibályt alkot; ezzel szemben tehát nem lehet arra hivatkozni, hogy a bírói döntésekben megnyilatkozó íörvénymagyarázó gyakorlat későbbi keletű, mint a kereset beadása (V. 1277.). A belföldi cég önálló jogalanyisággal bíró külföldi telepén alkalmazásban állott magyar honos munkavállaló jogviszonyára nemi a magyar hanem a telep helye szerinti külföldi jogszabály alkalmaztatott (VI. 886.). Nem "érinti azonban a hazai jogszabályok alkalmazását az a körülmény, hogy a magyar honosok között fennálló jogviszonyból eredő követelést a bíróság ítélete után külföldi honos engedmény utján megszerezte (V* 1265.). A magyar jogszabályokat alkalmazta a Kúria az olyan csere-szerződés érvényességének elbírálásánál is, ahol az egyik cserélőfél külföldi (jugoszláv) állampolgár volt s az egyik csere ingatlan jugoszláv területen feküdt. Nem volt tekintettel itt a Kúria arra az ellenvetésre sem, hogy az előző állapot helyreállítására irányuló* ítélet a jugoszláv területen fekvő csereingatlanra vonatkozólag viszonosság hiányában esetleg nem lesz végrehajtható (V. 3.). A magyar jogot alkalmazta a Kúria a külföldi szerzőnek budapesti kiadóvállalattal kötött s a külföldi mű magyarra fordítása c's a magyar fordítás Magyarországon leendő kiadására vonatkozó kiadói ügyletre (VI. 857.). 2. A jogügyiéi általában. A belügyminiszter nem tekinthető magánjogi értelemben vett ügyletkötő félnek hivatali hatáskörébe utalt azon közjogi ténykedésében, mellyel mint a mozgófényképüzem legfelsőbb felügyeleti hatósága az engedély kiadásával kapcsolatban vagyoni szolgáltatásra kötelezi az engedélyest a helybeli színház javára. A belügyminiszternek ebből az intézkedéséből magánjogi ügylet a juttatást elfogadó színház javára sem létesül (VI. 484-). A szerződés jogi természete nem a szerződés szavainak betűszerinti értelme vagy a jogügylet elnevezése, hanem a szerződés belső tartalmfl s a felek valódi akarata szerint bírálandó el. A mozgóképüzem haszonbérbeadásának tilalmát megkerülő szolgálati szerződés tilos haszonbérleti szerződésnek minősíttetett; — az osztályos-egyességnek címzett ügylet, mellyel jelentéktelen ellenszolgáltatás fejében ruháztatott át ingatlanok tulajdonjoga, az értékkülönbözet erejéig ajándékozásnak számít (VI. 2-, 237.). Ha a szerződés a felek akaratát nem híven tünteti fel, az ügylet a felek valóságos akaratmegegyezésének megfelelő tartalommal bírálandó el (VI. 5o2.), az ügyletek értelmezésénél mind a két félre kötelező jóhiszeműségnek megfelelően (VI. i83.). Kétség esetén azt kell a felek akaratának tartani, ami az eset körülményeinél és az élet felfogásnál fogva a méltányosságnak leginkább megfelel