Boda Gyula - Meszlény Artur (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog II. (Budapest, 1934)

A jogügylet általában — 23 (C. VI. 399V1931.), az okirat homályos és netán ellentmondó ré­szei az összes szerződő felek érdekében' akként magyarázandók, hogy az okiratba foglalt ügylet a maga egészében teljesedésbe mehessen (C. III. 1019/1932.). Ha azonban a jogügyletet a jogban jártas fél fogalmazta, nem lehet azt a másik és a jogban járatlan fél terhére kiterjesztően értel­mezni (V. 129.). Ha az egyik ügyletkötő fél már a kikötött felfüggesztő feltétel teljesülése előtt nem teljesítés miatt indít kártérítési keresetet, alpe­res pedig a feltételnek a per során történt bekövetkezésekor kérdést intéz felpereshez, hogy kívánja-e teljesíteni az ügyletet, vagy pedig kár térítési keresetéhez akar-e ragaszkodni s a megkérdezett folytatja a pert anélkül, hogy határozott választ adna: alperes ezt a magatar­tást jóhiszeműen értelmezheti úgy, hogy felperesi a teljesítés helyett most már a nem teljesítésiből származó kárát igényli (VI. 286.). Az egyik ügyletkötő félnek a másik fél előtt elpalástolt szán­déka, amelyet az ügyletről felvett okiratban olyan módon juttatott kifejezésre, hogy azt a másik féH ntem ismerhette fel: hatályos kikö­tésnek nem tekinthető; amikor az egyesség eredeti szövege ^min­dennemű igény" teljes és végleges kiegyenlítéséről szólott s ezt a ^szöveget az egyik fél ellenfele figyelmének kellő felhívása nélkül aláírás előtt akként javította ki, hogy az egyesség „a fenti ügyekbőr folyó mindennemű igény" teljes és végleges kiegyenlítésére vonat­kozik, megállapította a Kúria, hogy az egyesség hatálya kiterjed a felek között fennállott mindennemű igény rendezésére, mert az értel­mezésnél, eltérő kifejezett rendelkezés híján, abból kell kiindulni, hogy a kötött egyességgel a felek a köztük vitás összes előző ügyle­teket rendezték (G. VI. ,4076/1931.). Az egyik ügyletkötő fél által elérni szándékolt ós a másik fél által is ismert ügyleti cél, ha az a szerződésre okul szolgáló aka­ratelhatározás lényegét teszi: a szerződés lényeges feltételének tekin­tesidő spla ez az ő hibáján kívül nem teljesül, a félnek joga van a szerződés hatályát megszüntetni akkor is, ha a feltétel nincs a {szer­ződésben kifejezetten bontófeltételként megjelölve (VII. 665.). A hangverseny iroda s a 'művész között dalestély rendezésére kö­tött, die érdeklődés hiánya miatt nem teljesített megállapodásnál fi­gyelembe vette a Kúria, hiogy a felek a szerződés megkötésekor nyil­ván szem előtt tartották, hiogy a közönségi érdeklődése nem fog a várakozáson lényegesen alul maradni (VI. 859.). Ha az igérettevő nem határozta meg pontosan a szolgáltatást, a bíróság határozza azt meg a fenforgó körülményekre tekintettel. Amikor pl. a munkaadó azt igórte alkalmazottjának, hogy isizolgá­lati díjazásán felül házat vesz részére, a bíróság az alkalmazott szü­lőhelyén a szükséges mellékhelyiségeken kivül egy szobából, vagy két kisebb szobából álló 2—3oo négyszögöles telekkel biró csínos* jókivitelű pplgári házat ítélt meg a kedvezményezettnek. (VI. 67.).

Next

/
Thumbnails
Contents