Boda Gyula - Meszlény Artur (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog II. (Budapest, 1934)

— Általános határozatok 21 ebből eredő magánjogi tartozását akkor is köteles a meghízottnak megtéríteni, ha a megbízás törvényhatósági jóváhagyás nélkül történt is (V. ' a5o.). Viszont nem kötelezi a községet a főjegyző és bíró által a község nevében kiállított, hivatalos bélyegzővel ellátott, de közgyülésileg jóvá nem hagyott az a nyilatkozat, hogy a község meghatározott időpontig nem fog területén polgári iskolát felállítani (VI. .S78.). A kereskedelmi vagy más azonos természetű szokás nem csupán akkor alkalmazandó, ha a felek magukat annak alávetették, hanem irányadó az minden olyan esetben, amidőn a felek .nem a szokástól eltérően rendezték jogviszonyaikat (V. 812.). A törvénynyel ellentétben azonban nem létesülhet hatályos kereskedelmi szokás és mások törvénysértő gyakorlata nem mentesíti a törvényes következmények alól azt, akivel szemben magatartásnak a törvény rendelkezéseibe ütköző volta megállapítást nyert. Nem járt tehát sikerrel a tisztességtelen verseny miatt perbefogott alperesnek az a védekezése, hogy a pályaudvaron és uccán való vevőfogdosás, amely miatt ő perbevonatott, a helybeli szakma körében általános gyakorlat volt (IV. i42 5.). Az üzleti szokásnak annak meghatározásánál is szerepe lehet, ben fennállása esetén se vehető figyelembe az a gyakorlat, hogy a külföldi tömegcikkek a rézöntés és csillárkereskedelem körében szabadon sokszorosíthatók (V. 5 7 4-). Az üzleti szokásnak annak meghatározásánál is szerepe lehet, hogy a kezesség vállalást, különösen annak terjedelme szempontjától hogyan kell értelmezni (IV. 1307.). Helyi szokás alkalmazásának kikötése olyan haszonbérleti szerződésnél, amelynek tárgya igen kiterjedt község határában fekszik, nem jelentheti a szomszédos községek, vagy az egész járás területén hatályos szokás figyelembevételét, hanem csak azét a szokásét, ami a kérdéses község határában fejlődött ki (V. 821.). Törvényszerű a bírói döntésnek olyan indokolása, amely egyedül valamely jogszabálynak a bírói gyakorlatban elfogadott értelmezésére utal. (VI. 587.). Nem lehet azonban törvényt magyarázó, jogszabályt alkotó bírói gyakorlatként hivatkozni olyan döntésekre, amelyek a törvény rendelkezését egyes esetekben méltányossági okból értelmezve, kivételes, esetenkénti mérlegelésen alapúinak. Nem fogadta el a Kúria bírói gyakorlatul azokat a döntéseket, amelyek a nyugdíj alapját tevő illetmény kiszámításánál a nyugdíjazás előtti utolsó nyugdíj szabályzatban biztosított lakbérpótlékot számításba vették (IV. I3I4.). Az nnyagi jog rendelkezései nem szolgálhatnak bírói ítélettel eldöntendő vita tárgyául. A bíróságok az anyagi jogot döntéseikben csak alkalmazzák; azonban ítéleti rendelkezés tárgyává nem tehetik (VI. io5i.). A törvénymagyarázatra vonatkozó bírói gyakorlat nem uj jogsza-