Boda Gyula - Meszlény Artur (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog II. (Budapest, 1934)

18 — Általános határozatok — nyugdíjjogosultság elérése előtti felmondást is csak akkor tekinti a Kúria a joggal való visszaélésnek, ha a felmondás méltánylást érdemlő komoly ok és a szolgálatadónak ahhoz fűződő iogos érdeke nélkül történt (VII. 388., 458.). Az erkölcsnek a joghoz való viszonya az, hogy a jó erkölcsbe ütköző ügylet semmis, másrészt azonban vannak erkölcsi parancsok, melyek bizonyos irányú cselekvést írnak elő, anélkül azonban, hogy kifejezett elvállalás nélkül jogilag kikényszeríthetők volnának. Ahol azonban a kötelezettség nem" az erkölcsi parancs erejénél fogva, hainem csak az elvállalásnál fogva áll fenn és pedig egyéb jogokról való lemondás, vagy bizonyos jogok nyújtása ellenében, ott az elvállalt kötelezettség — még ha erkölcsi kötelességnek neveztetik is, — már nem tekinthető minden jogi jelentőség nélkül való és csak az erkölcsi parancsból folyó kötelességnek, hanem olyan kötelező ígéretnek, amelynek teljesítése a megjelölt feltébelek bekövetkezése esetében jogilag is kikényszertíhető. Ha tehát az alkalmazott a munkaadó nehéz anyagi helyzetére tekintettel minden kártérítési igény nélkül hozzájárul állásának megszüntetéséhez, viszont a munkaadó erkölcsi kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben anyagi ereje megjavul, alkalmazottját ismét megfelelő álláshoz juttatja, ebből az erkölcsi kötelemvállalásból jogilag is kikényszeríthető kötelezettség származik a megjelölt feltétel bekövetkezése esetén (V. 2 45.). Az üzleti életben, s általában a gazdasági világban rendszerint senki sem tartozik egy másik személlyel szemben — üzleti összeköttetés* vagy valamely jogviszony hiányában — bizonyos tartalmú nyilatkozatot tenni. Ez a szabály azonban a kiadókra nem alkalmazható,, akik1 üzletszerűen foglalkoznak művek kiadásával s még ha nem is állanak egymással üzleti összeköttetésben, kötelesek egymásnak kérdezősködésre felvilágosítást adni abban az irányban, hogy valamely mű kiadására tartanak-e oly kizárólagos jogot, mely akadályául szolgál annak, hogy a másik kiadó a művet kiadja (VI. 908.). A jogban való járatlanságra senki sem hivatkozhatik (V. 2 53., C. I. 3739/1930.). A fél nem alapíthat jogot arra, hogy a szabályszerűen kihirdetett törvényt nem ismerte (C. II. 6908/1929.). A (honvédelmi miniszternek a hadsereg rendeleti közlönyében megjelent s a belső ügykezelésre vonatkozó rendeletének nincs az a hatálya, hogy annak nem ismerése az azt nem ismerő fél terhére esne. A honvédelmi miniszternek ekként kihirdetett ax a rendelkezése tehát, hogy a katonai szolgálatban visszamaradó polgári orvos "kötelező nyilatkozatot tartozik kiállítani arról, hogy alkalmazása csupán egy évi felmondás mellett történik — nem szolgálhat akadályául annak, hogy erről a rendeletről tudomással nem biró és ilyen nyilatkozatot alá nem író tovább szolgáló polgári orvos rendes felmondási illetményeket követelhessen (VII. 3o.). A jog alkalmazása függejtlen attól, hogy a fél helyesen hivatko-