Boda Gyula - Meszlény Artur (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog II. (Budapest, 1934)

— Általános határozatok 19 zik-e a jogszabályra, vagy tévesen más jogszabály alkalmazását-kéri (VII. 225.). Általános érvényességű szabály, hogy valamely cselekmény jogi következményei (pl. a kártérítés) mindenkor a cselekmény elkövetése idejében és helyén érvényben állott jogszabályok alapján bíráiaudók el (C. III. 756/1932.). Magyarázati szabály, hogy ahol a törvény nyilatkozata ugyanaz, a törv ény rendelkezése is ugyanaz. A gazdasági lehetetlenülésre vonatkozó iogszabály tehát a bérlői jogviszonyból kifolyóan pénzszolgáltatásra kötelezett bérlő javára is alkalmazást nyer (VII. 4&5.). Az 1920:1. t.-c. 9. §-a értelmében az u- n. népköztársaság és tanácsköztársaság szervednek néptörvény, rendelet, vagy más elnevezés -alatt kibocsátott mindennemű intézkedései érvénytelenek; ugyancsak érvénytelenek az u. n. tanácsoknak és szerveiknek mindennemű rendelkezései és határozatai is. A minisztérium felhatalmazást kapott a nemzetgyűléstől arra, hogy a fenti rendelkezéseket, amennyiben a jogrend és jogbiztonság érdekében arra szükség van, ideiglenesen hatályban tarthassa, vagy helyettük uj rendelkezéseket állapíthasson megj (VI. io5i.). A kormányrendelet kibocsátására adott törvényhozási felhatalmazás alapján, amely a békeszerződés következtében előállott helyzet rendezése céljából szükséges intézkedésiek megtételére vonatkozott, a kormány a magánjogi követelések érvényesítése tekintetében a fennálló törvénytől eltérő rendelkezéseket is megállapíthatott s nem csupán a magánjogi követelések érvényesítésének perjogi módozatait, vagy időbeli korlátozását szabályozhatta, hanem a magánjogi követelések érvényesítésének anyagi jogi feltételeit is. Jogosan állapította meg tehát a kormány a 3780/1928. M. E. sz. rendeletében az általános magánjogi szabályoktól eltérőleg azokat a feltételeket, amelyek mellett a volt Arad—Csanádi vasút alkalmazottai szolgálati igényeiket a fenti társaság jogutóda ellen érvényesíthetik (V. 486., 1081.)- és jogosan tette meg azokat az intézkedéseket 1186/1925. M. E. sz. rendeletében, amelyek a Kassa—Oderbergi vasútnak a Csehszlovák állam területére történt áttelepítésével s a társaság vagyonának kivitelével kapcsolatban szükségessé váltak (V. 861.). Hogy a törvényes felhatalmazás alapján kibocsátott törvényes rendeletnek minden intézkedése szükséges és célszerű volt-e, annak vizsgálatába a bíróság nem bocsátkozhatik (V. 861.). Törvényes felhatalmazás nélkül a miniszter nem bocsáthat ki érvényesen oly rendeletet, amely törvénnyel ellenkező hatásköri rendelkezést tartalmaz. A belügyminiszter 2o/j.5oo/i93i. sz. rendeletének I. fejezete 1 címének 4 pontjában foglalt az a rendelkezés tehát, hogy az unokatartás kérdésében a közigazgatási hatóság van jogosítva határozni, mint törvényes felhatalmazás nélküli s az 1930 .XXXIV. t.-c. 137. §-ának hatásköri rendelkezésével ellenkező jogszabály érvénytelen, mint törvényt magyarázó ren-