Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

— Házastársak közötti szerződések — 87 szerződik házastársával, hanem mint az ő t. és t. gyámsága alatt álló gyermekek gyámja adja el azok ingatlanait — nincs szükség az ügylet közjegyzői okiratba foglalására (C. 6375/1927.). Az 1886: VII. tr. 23. §-a szerint közjegyzői okirat szükséges a házastársak és jegyesek között kiállított általános meghatalmazásoknál, továbbá a törvényben felsorolt különös meghatalmazásoknál is. A közjegyzői forma azonban nem terjeszthető ki azokra a különös meghatalmazásokra, amelyek a törvényben kifejezetten felsorolva nincsenek. így a közös gazdálkodást folytató és együttélő házastársak között a férj részéről nejének adott az a megbízás, hogy valakit a közös birtok gazdálkbdásánjaik vezetésére és ellenőrzésére alkalmazzon, szóval is érvényesen adható s magában foglalja a díjazásra való megállapodás jogát is (I. 1011.), sőt ha a férj hadbavonult és gazdaságának kezelésére senkinek sem adott meghatalmazást és ha a gyámhatóság sem intézkedett — vélelmezni kell, hogy a feleség van meghatalmazva a gazdaság vezetésére (II. 639.). Közjegyzői meghatalmazás szükséges azonban a szolgalmi jognak a házastárs nevében való engedélyezéséhez, osztatlan közös tulajdonra történt szolgalmi jog engedélyezése esetében is (IV. 241.). A házastárs részére történt ingatlan eladási megbízás is csak közjegyzői okiratba foglalás esetén érvényes (I. 567.). A harctéren levő férj is c^ak ebben a formában adhat feleségének meghatalmazást ingatlanainak eladására (III. 1290.). Közjegyzői okirat kell a végleges nőtartásdíj egyességi szabályozásának érvényességéhez is (IV. 123.). A forma szerint érvényesen létrejött házassági szerződések is érvénytelenek, ha azt olyan felek kötik, akik az erkölcsi felfogás szerint ilyen szerződést egymással nem köthetnek. Érvénytelen pl. a házasság fennállása alatt az újabb jegyessel kötött házassági szerződés (I. 2019.). A szerződés tartalma miatt érvénytelenek az úgynevezett válóperes megállapodások, amelyekben a felek mesterséges bontóokot létesítve, a házasság felbontása iránt egyeznek meg egymás között (I. 1047, 1263. Sz. T.). A házasság felbontása esetére kötött, pusztán vagyonjogi megállapodások érvényesek, ha a bontás csak a teljesítés esedékességének napjaként van a szerződésben meghatározva s nincs a szerződésben ezen túlmenő, a házasság felbontására irányuló megállapodás (I. 53, III. 1289.), de ha ilyen megállapodás is van benne, a megegyezés teljes egészében, tehát a vagyonjogi részben is érvénytelen, még ha a különélés alatt, vagy éppen a válóper folyamata alatt kötötték is azt a felek (I. 862, II. 33. Gy. T. 377, 664.).