Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

55 — Ajándék a házasság okából — Az ekként érvénytelenül rendezett vagyoni viszonyoknak a fennálló jogszabályok szerinti újbóli bírói rendezése nem okoz: különösebb elvi nehézséget akkor, ha a házasság még nincs felbontva, vagy ha annak a félnek a hibájából lett felbontva, akitől a másik fél az érvénytelenül kikötött szolgáltatás helyett a vétkességen alapuló vagyoni szolgáltatást az általános jogszabályok szerint követeli. Pl. ha a felek megegyeznek a válásban, a férj végkielégítés fizetésére kötelezi magát, de a felek a megegyezést követőleg még néhány hónapig együtt élnek s a férj csak azután távozik a végkielégítés fizetése mellett, felesége az általános szabályok szerint érvényesítheti vele szemben tartási igényeit (I. 2027.), vagy ha a válóperes megegyezésben végkielégítést vállaló férj hibájából bontották fel vá' házasságot s a nő a végkielégítés felvétele után a megegyezés érvénytelensége alapján ezt meghaladó tartási igényt érvényesít, ez az igény az általános jogszabályok alapján simán megállapítható (IV. 430.). Nehezebb azonban a jogi konstrukció azokban az ecsetekben, amikor az érvénytelen válóperes megegyezés folytán a nő hibájából jogerősen felbontják a házasságot s a férj aztán tagadjja meg az egyességben vállalt nőtartásdíjak fizetését azon a címen, hogy a megegyezés semmis, más törvényes jogcímen pedig a nő vétkessé nyilvánítása folytán tartásdíj fizetésére ő nem köteles. •Bár a Kúria ilyen esetekben is megállapítja, hogy a válóperes megegyezés teljes egészében, tehát vagyonjogi részében is érvénytelen, mégis módot talál a férj marasztalására pl. azon a címen, hogy a nő vétkessé nyilvánítása csak mesterséges bontóok alapján történt, az ilyen képzelt, valójában fenn nem álló vétkesség pedig nem mentesítheti a nőtartásdíj fizetése alól azt a férjet, akit a megegyezés megkötésénél szintén turpitudó terhelt (II. 664.), vagy a jogutódok elleni perben azon a címen, hogy a tartásdíjnak éveken keresztül történt fizetésével a férj jogutódai a semmis szerződést önálló ügylettel megerősítették (IV. 431.). Egy másik esetben pedig, mikor a válóperes megegyezés folytán végkielégítés fejében minden igényéről lemondó és vétkessé nyilvánított nő, a végkielégítés felvétele után azon a címen indft férje ellen kártérítési keresetet, hogy igénye, amelyről semmis szerződésben mondott le jóval nagyobb a végkielégítési összegnél — a Kúria annak megállapítása végett oldotta fel az ítéletet, hogy van-e a férj vagyonában a jogalap nélküli szerzés értékéből valami, amivel ez a fél a másik hátrányára méltatlanul gazdagodnék (II. 595.). 22. Ajándék a házasság okából. Az erre vonatkozó határozatokat lásd alább az Ajándékozás címe alatt.