Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

84 — A házasság felbontása — A bizonyítás a házassági perben a hozzátartozók tanúvallomásával is történhetik s itt a közvetett bizonyítási módnak is tágabb tere van; a család legszűkebb, sokszor elzárt körében előforduló cselekmények tekintetében nem mellőzhető a tanubizonyítás eredménye pusztán azon az alapon sem, hogy az a bizonyító fél panaszkodásán, vagy közlésén alapszik (I. 744.). A házasság fennállása alatt a feleségen mutatkozó nemi fertőző betegségre az a vélelem áll fenn, hogy az a férjtől származott (I. 496.), Arra nézve, hogy a kereseti jog időmúlás és megbocsátás) folytán nem enyészett-e el, a kereseti jogot érvényesítő felperest terheli a bizonyítás (III. 206.). Bontóperben a fél eskü alatti kihallgatását más bizonyíték hiányában csak a házasság fenntartása érdekében rendelheti el bíróság, a felbontás érdekében nem (III. 136, 137.). Semmiségi perben a fél eskü alatti kihallgatása mindenképen csak más bizonyíték kiegészítéséül rendelhető el (III. 137.). A Pp. 669. és 670. §-ainak egybevetett rendelkezései értelmében azok a szabályok, amelyek a fél beismerésének következményeit megállapítják a bontóperben a házasság felbontása érdekében nem alkalmazhatók, a vétkes cselekménynek a fél által történt peren kívüli beismerését tehát a bíróság jogszabálysértés nélkül hagyhatja figyelmen kívül (IV. 864.). A házasság fenntartása érdekében a bíróság hivatalból is köteles figyelembe venni azokat a tényeket és bizonyítékokat, amelyek a kereseti és viszonkereseti kérelem megalapítására befolynak s köteles a bíróság a feleket személyesen is meghallgatni; Az előkészítő eljárásban általánosságban történt meghallgatás, valamint az elsőbíróság előtti tárgyaláson jegyzőkönyvbe 'foglalt az a megállapítás, hogy a meghallgatott felek mindegyike ismételte az ügyvédje által előadottakat, nem tekinthető szabályszerű részletes meghallgatásnak (I. 635.). A felek személyes meghallgatása csak akkor mellőzhető, ha az nagy nehézségbe ütközne, vagy ha annak az ügyre nincs jelentősége (III. 1450.). A büntetőbíróság ténymegállapítása a házassági per bírájára is kötelező, de a vádbeli tett bontóoki hatását a házassági per bírája a saját hatáskörében önállóan dönti el pl. azt, hogy a megállapított becsületsértés bontóokként érvényesíthető-e? (IIL 420.). A fegyelmi hatóság jogerős Ítélete ténymegállapításának is ugyanez a hatálya. Ez a hatály azonban nem terjed ki az ügyet a fegyelmi hatóság elé terjesztő jelentés ténymegállapításaira (C. 5736/1927.). A kereset, viszontkereset vagy viszonvétkességi kérelem alapján a vétkessség kérdése a bontás kérdésével egyidejűleg együttesen és egységesen bírálandó el (I. 1300.). Ha tehát az alperest is vétkesnek nyilvánító ítélet ellen csak a felperes jelentett be.