Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

— Perjogi szabályok — 85 felülvizsgálati kérelmet, a Kúria ennek dacára bírálat tárgyává teszi a jogorvoslattal nem élő alperes vétkességének kérdését is (I. 528, C. 4454/1928.). Hivatalból változtathatja meg a bíróság a minősítés kérdésében is, az e kérdésben jogorvoslattal meg sem támadott ítéletet (III. 546, 1402.). A fellebbezési eljárásban sem a kereset, sem a viszontkereset megállapítására nem lehet olyan okot érvényesíteni, amit a fél az elsőbíróság előtt fel nem hozott; nem hozható fel tehát olyan új tényállítás, amely a keresetben megjelölt bontóoktól eltérő bontóok létesítésére ad alapot. Felhozhat azonban a fél olyan új tényeket, amelyek az elsőbíróság előtt már érvényesített bontóok tényálladékának támogatására szolgálnak (III. 651.). Az ügyvéd nélkül megjelent alperesnek lemondást tartalmazó s a jegyzőkönyvben előforduló nyomtatványszövegbe foglalt az a személyesen megtett kijelentése, hogy a házasság felbontását nem ellenzi és ellenkérelmet nem terjeszt elő — nem akadályozza meg a felet abban, hogy az eljárás későbbi során bármiféle kérelmet és védekezést előterjeszthessen (III. 104.). A fellebbezési jogról történt lemondás, amely nem a házasság fenntartása, hanem a házasságot felbontó ítélet hatályblan tartása érdekében történt, ügyvédi képviselet nélkül nem kötelező (III. 730. ,Sz. T,). Ha a H. T. 80. §. a) pontjára alapított bontóper felperese eláll a keresetttői, alperes nem teheti magáévá a keresetet, sem viszontkeresetet nem támaszthat. Annak azonban nincs akadálya, hogy alperes a H. T. rendszere szerint még érvényesíthető bontóokait önálló perben, szabályszerű keresetben érvényesíthesse .(III. 950.). Az érvénytelenítési vagy bontóperbeli peresfél elhalálozása -esetén, ha az ítélet még nem emelkedett jogerőre, a hozott'határozat hatályát veszti és a pert érdemben nem lehet folytatni, hanem csak a perkölíség kérdésében határoz a bíróság a vétkesség kérdésének eldöntése nélkül annak figyelembevételével, hogy a per körülményei szerint melyik fél felelős a költségekért (I. 984, 1688.). A még nem jogerős ítéletnek az érdemben való ez a hatálytalanná válása nemcsak a házasság érvényessége, felbontása vagy az ágytól és asztaltól való elválasztása tárgyában tett rendelkezésre, hanem a H. T. 90—96. §§. és 105. §. alapján netán tett intézkedésekre, tehát a nőtartás iránti igény tárgyában tett intézkedésre is vonatkozik, amelyek a fél elhalálozása esetén szintén hatályukat veszítik (C. 6320/1927.). A felbontást kimondó ítélet ellen kizárt perújítás folytán ki van zárva a vétkesség és az ehhez fűződő nőtartás kérdésében is a perújítás. A bontóperbeli elutasító ítélet ellen is csak annyiban van helye perújításnak, amennyiben a perújítás a H. T. rendelkezéseivel nem ellenkezik (I. 1300.).