Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

— Külföldi vonatkozások. Perjogi szabályok — 83 VI. Kölfföldi vonatkozások. A Romániához csatolt területen lakott s azóta is ott tartózkodó és ott a román államvasutak szolgálatában álló férfi által Budapesten lakó, de a férje után szintén román állampolgár neje ellen indított bontóperben a magyar bíróságok nem ítélkezhetnek, mert a vélelmezhető magyar állampolgárság feltételei sem állanak fenn, s így a felperes magyar állampolgársága s ennélfogvla az alperes magyar állampolgársága sem állapítható meg, már pedig külföldiek házassági perében a magyar bíróság csak abban az esetben járhatna el, ha ítélete hatályos volna abban az államban, amelynek a külföldiek állampolgárai, Romániában azonban a Hágai Egyezmény elfogadása dacára fenn van tartva a hazai bíráskodás (I. 1169.). Ha az eredetileg magyar állampolgár férj a trianoni béke folytán más állampolgárrá lett, vele együtt élő feleségének különélése azonban a trianoni szerződés életbelépése előtt kezdődött s az asszony a jelenlegi Magyarországon lakik, ő olyannak tekintendő, mint aki férjét küllőidre nem követte s aki jogosult tehát férje ellen a magyar bíróság előtt is bontópert indítani (II. 1128. B. T.). A magyar állampolgár férfi, külföldi nővel külföldön kötött házasságának felbontása iránt indított perében csak a magyar bíróság ítélete hatályos Magyarországon (III. 675.). Ha a trianoni szerződés folytán elszakított területen maradt házastársakat kiutasították s azok Budapesten telepedvén le, itt honosításukat kérték, a visszahonosítási kérvény jogérvényes elintézése előtt nem állapítható meg a magyar bíróság ítéletének házassági bontóperekben való hatályossága (C. 5058/ 1927.). Az a körülmény, hogy a férj a magyar ügyvédek jegyzékébe fel van véve, az illető magyar állampolgárságát bizonyítja (C. Ó742/1929.). Ha külföldi szerzi meg a magyar állampolgárságot, a H. T. 83. §-ában meghatározott elenyészési idő reá nézve attól a naptól számítandó, amelyen a magyar állampolgárságot megszerezte (II. 423.), feltéve, hogy a 10 évi határidő már a magyar .állampolgárság megszerzéséig el nem telt (C. 8253/1928.). Víí. Perjogi szabályok. A házastársak állandó utolsó együttartózkodásának helyéül csak a felek állandó jellegű lakhelye tekinthető, nem pedig az a hely, ahol már a különélésük alatt, rokonaik meghívására 3—4 napot együtt töltöttek, az ott rendelkezésükre bocsátott külön szobában (I. 586.).