Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

82 — A házasság felbontása — terjeszt elő, azután pedig ismét kijelenti, hogy a viszonkeresetet csak viszonvétkességi kérelemnek kívánja tekinteni (C. 3515/ 1928.). A viszonvétkességi kérelem járulékos jellegű, a Pp. 666. §-ába foglalt jogszabály helyes értelmezése mellett tehát, ha felperes eláll a keresettől, az ő vétkessé nyilvánítása iránt előterjesztett alperesi kérelem is tárgytalanná válik (III. 950.). V. Ágytól és asztaltól elválasztás. A Kúria az ágytól és asztaltól elválasztást elrendelő feloldó végzésében mellőzte annak elbírálását, hogy a kereset tárgyává tett vétkes magatartás a HT. 78. §., vagy a HT. 80. §. a) pontja szerint minősítendő-e, miután a HT. 99. §. értelmében a 78. §-ban írt bontóok fennforgása estében is rendszerint el kell rendelni a bontóperben az ágytól és asztaltól való különélést (IV. 863.). Abban az esetben, ha a felperes és viszontkereset esetében az alperes az ágytól és asztaltól való különélésre szabott idő eltelte után három hónap alatt nem kéri a házasság felbontásátj, a perben érvényesített ok alapján a házasság felbontását többé nem kérheti (II. 1097. B. T.). Ha a három hónapi határidőn belül adta ugyan be a fél az eljárás folytatását szorgalmazó kérvényét, de azt nem szerelte fel kellőképen — pl. nem csatolt helyhatósági bizonyítványt annak igazolására, hogy nem állították helyre az életközösséget — a bíróság hiánypótlás végett visszaadja a kérvényt és ha a kitűzött határidőben a fél pótolja a hiányt, a kérvény szabályszerű időben beadottnak tekintendő. Abban az esetben is, amikor a hiánypótlás tárgyában hozott végzés tévedésből nem tűzött ki a pótlásira határidőt s a fél szabályszerűen felszerelt kérvényét csak 8—9 hónap múlva terjesztette vissza, a kérvény szintén kellő időben beadottnak tekintetett (II. 1502.). A három hónapi határidő eltelte mint jogmegszüntető határidő nem perjogi, hanem anyagi jogi akadálya a bontás kimondásának, annak a kérdésnek az eldöntése tehát, hogy ez az akadály fennforog-e az ügy érdemében szabályszerűen megtartott tárgyalás alapján hozandó ítélettel történik (II. 1097. B. T.). A P. H. T.-ba 728. sz. alatt felvett elvi határozat szerint: A H. T. 100. §-ában meghatározott 3 hónapi határidő nem perjogi, hanem a házasság felbontására irányuló jog érvényesítésére az anyagi jogban meghatározott záros határidő, mely határidőnek az elmulasztása kizárólag a H. T. 83. §-ának második bekezdésében (100. §. második bek.) meghatározott jogi akadályok fennforgásának kimutatásával orvosolható.