Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

62 - A házasság felbontása — elbírálása, hogy mi sérti az ő szeméremérzetét, egyedül őreá tartozik (IV. 349, 803.). Az életviszonyok által különben indokolt lakásváltoztatás esetén is köteles a férj a feleség tanácsainak kikérésére s ha pl. a férj azon ürügy alatt, hogy a malomba őrletni megy, éjjel távozik a felesége tanyájáról, e megtévesztő magatartással végrehajtott lakásváltoztatás nem tekinthető jogosnak (I. 2065.). Nem tartozik a nő férjét más világrészbe sem követni, ahová a férj önként teszi át lakását (I. 738.). Egyik házastárs sem kötelezhető arra sem, hogy a másik házastárs hozzátartozóival lakjon együtt (II. 1651.), de ha a házastárs a hozzátartozókkal való közös lakásba beleegyezett^ az életközösségnek ebben a lakásban való folytatását csak komoly indokból tagadhatja meg (I. 1089, II. 1098. B. T. IV. 608.). Ilyen komoly indokul szolgálhat a hozzátartozók tűrhetetlen magatartása (I. 402, 1870.). A házastárs nem köteles együtt lakni a vele szemben ellenséges, gyűlölködő mostohagyermekkel (C. 5594/1928.), vagy az ilyen vővel és megkövetelheti a férjtől, hogy a békés együttélésnek ezt az akadályát felkérési nélkül is szüntesse meg, mihelyt arról tduomást szerzett (C. 45/ 1928.). Indokul szolgálhat a megegyezésen alapuló együttlakás megszüntetésére az a körülmény is, hogy a külön lakás a férj önállósítása vagyoni és családi függetlenítése szempontjából feltétlenül szükségesnek mutatkozik (I. 402.). A különköltözést azonban a férj ily ok miatt is csak akkor kívánhatja feleségétől, ha az életközösség folytatására megfelelő és alkalmas lakás tényleg rendelkezésére áll (I. 402, II. 1098. B. T., C. 7149/1928.), miután a feleségnek az a kötelezettsége, hogy férjét követni tartozik, nem értelmezhető akként, hogy őt megfelelő elhelyezkedés és biztos lakás hiányában a bizonytalanságba is tartoznék követni (I. 1729.). Nem tekintette a Kúria őszi időben megfelelőnek a lakást, melyben se kályha, se takaréktűzhely nem volt s ahová a férj féléves kis gyermekével hívta a feleségét (III. 1487.), vagy azt a! kétszobás konyhás lakást, ahol a férjuek egyik rokona 9 gyermekével lakott; vagy a férj szüleinek házát, ahol az apa többszörösen büntetett egyén (I. 1048.). Figyelembe veszi a Kúria a lakás megfelelő voltának elbírálásánál azt is, hogy a mai megélhetési viszonyok között egy .szerény keresettel bíró egyén minden tekintetben megfelelő lakást nem képes tartani és ezért az egyszerű polgári társadalmi állású, iszerénykeresetü házasfelek kevésbbé alkalmas lakással is meg kell, hogy elégedjenek. Ilyen körülmények között a gyermektelen házasfelek részére megfelelőnek találta a Kúria azt az egy-