Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

— Hűtlen elhagyás — 61 és képességéről (I. 353.), mindez okul szolgálhat a feleség ré-' szére az életközösség megszakítására. A feleség főztjének indokolatlan visszautasítása adott körülmények között szintén lealacsonyító lehet, az ebből eredő viszályok tűrhetetlenné tehetik a feleség részére az életközösség folytatását és jogossá annak megszakítását (C. 1795/1928.). A háztartási pénzből kisebb alkalmi ajándékok adása nem haladja meg a feleség jogkörét. Adott esetben megállapította a Kúria, hogy a feleségnek nem volt szüksége a férjtől külön engedélyre ahhoz, hogy anyjának kétízben 3—5 kg-os csomagot küldjön ajándékba és küldjön neki egyízben 20 koronát (I. 578.), de amikor a férj kifogásolta, hogy felesége kölcsönt adott az édesapjának és borravalót adott a postásnak, ezt a figyelmeztetést sem tekintette a férj részéről alaptalan és jogos ok nélküli, sértő jellegű magatartásnak (I. 1760.). A feleségnek súlyos betegségben minden gondozás nélküli magárahagyása, továbbá a férjnek az a magatartása, hogy idegen helyre jár étkezni és magát teljesen elkülönzi a feleségétől, jogossá teszi az életközösségnek a feleség részéről történő megszakítását (III. 827.). A feleség első házasságából származó gyermeknek a férj által jogos okból történt megfenyítése, s az e miatt botot ragadó gyermek arculütése nem ok arra, hogy a feleség az életközösséget megszakítsa (III. 1380.). A házasélet ügyeiben a férjet illeti ugyan a döntő szó, s őt illeti a lakóhely megválasztásának joga is, a feleség pedig tartozik ugyan férjét az általa választott lakóhelyre követni, de a férj kötelessége, hogy feleségének megokolt ellenvetéseit a lakás megválasztásánál méltányosan figyelembe vegye és hogy uj lakóhelyére magával hívja feleségét (II. 203, III. 884.). Ebből folyik, hogy a férj, feleségének jogos kívánságához képest olyan lakást köteles a család részére biztosítani, ami a férj társadalmi állásának, vagyoni és jövedelmi viszonyainak megfelel és alkalmas a házasélet zavartalan folytatására (III. 884,. IV. 668. A férjnek ezt a kötelezettségét, erre irányuló felhívás hiányában is megállapitotta a Kúria, amidőn a férjnek műveltségénél, és életviszonyainál fogva magának is éreznie kellett, hogy az életközösségnek bár a nő tudtával választott közös lakásban való folytatása a nő szemérmét sérti (IV. 803.). A feleség jogos lakásigényének érvényesítését az sem akadályozza, ha a 'házassságkötés előtt kijelentette, hogy bárhol el fog lakni a férjével. Az ilyen ígéret dacára követelheti, pl. hogy a férj cserélje ki azt a lakást, amelyben a házastársi kötelességet a nő csak szeméremérzetét sértő módon teljesítheti. Annak az