Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

60 — A házasság felbontása — az elhagyó fél beszámítást kizáró elmebetegsége. Az orvosi megállapítás szerint folyton súlyosbodó elmebetegségben szenvedő házastárs eltűnése esetén az elhagyásra hivatkozó házastársnak be kell bizonyítania, hogy az eltűnt fél elmeállapota az eltűnés idején és a visszatérésre megszabott határidő folyása alatt is annyira rendes volt, hogy az szabad akaratelhatározási képességében nem volt korlátozva (IV. 347.). Az elhagyás feltétlen jogosságát állapítja meg a gyakorlat néha a tettleges bántalmazás eseteiben (I. 1289. III. 440, 826, 1401, 1458, C. 2801/1926.), miután a házasfelek közötti tettlegességnek a társadalom vagyon, ízlés, műveltség és foglalkozás szerint megoszló egyetlen rétegében sincs jogosultsága (C. 4257/ 1928.). Más határozatok tettleges bántalmazás esetén se feltétlenül állapítják meg az elhagyás jogosságát (I. 231, 270, III. 394, IV. 126, 1016. C. 2981/1928.). Jogosultnak tekintette a> Kúria az elhagyást midőn a férj megfenyegette feleségét, hogy születendő gyermekét a kutyának fogja dobni, s midőn a feleség e fenyegetéstől való komoly félelmében szakította meg az életközösséget (III. 1488.). A házastárs elkergetése (I. 1121.), kiutasítása is jogosulttá teszi az elhagyást, feltéve, hogy a kiutasítás komoly volt. A szóváltás hevében történt kiutasítást, adott körülmények között nem tekintette komolynak a Kúria (I. 1760.), amikor azonban a férj az ügyvédjéhez elcsalt feleségével aláíratta a válásba való beleegyezést és hazatérve azzal küldötte el őt, hogy most már mehetsz Isten hírével, — megállapította a kiutasítás komoly voltát (I. 1288.). A férj kötelessége, hogy feleségét az ellene irányuló támadásokkal szemben kellő védelemben részesítse. Ennek a kötelességének a megszegése jogos ok az elhagyásra, pl. ha a vő vasvillával támad az anyósra (I. 1870.), a felnőtt mostohafiú tettleg bántalmazta a mostohát (III. 826.), a férj szülei tettleg bántalmazzák (C. 2801/1926.), sértegetik (I. 627.), vagy lealacsonyító bánásmódban, részesítik menyüket (I. 401, IV. 803.), s a férj nem nyújt védelmet ez ellen. A háztartás vezetésének joga és kötelessége a feleséget illeti, ellenkező megállapodás hiányában (I. 353, III. 884.), minden erre vonatkozó előzetes ígéret nélkül is (IV. 348.). Ha a férj elvonja a feleségétől a háztartás vezetéséhez szükséges pénzt (III. 827.), vagy elveszi tőle az éléstár kulcsait (IV. 348.), ha nem tudja, vagy nem akarja eltávolítani a különben tiszteletreméltó házvezetőnőt, aki a feleségét a háztartás vezetésére vonatkozó jogának gyakorlásában akadályozza (III. 884.), ha az anyósnak adja a háztartási pénzt, s ez még hozzá lekicsinylően nyilatkozik menyének a háztartás vezetésére vonatkozó kívánságáról