Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

— Megtámadás — 57 Ha a tiszti ügyész i éven belül, bár miniszteri utasítás nélkül megtámadja a házasságot, ezt a megtámadást az utólagosan adott miniszteri felhatalmazás akkor is joghatályossá teszi, ha a felhatalmazás már az i évi határidő letelte után adatott (III. 594-) • A H. T. 59. §-a a gyámhatósági megtámadást azzal egészíti ki, hogy a H. T. 8. §-ában meghatározott beleegyezés hiányán alapuló megtámadásra a gyámhatóság részére nyitvaálló idő alatt az a törvényes képviselő is jogosítva van, aki a házasságkötéshez szükséges beleegyezést sem előzetesen, sem utólag nem adta meg. Ez a megtámadási jog csak ahhoz a feltételhez van kötve, hogy azt a gyámhatóság az arról nyert hivatalos értesüléstől számított 3 hó alatt magáévá tegye. E 3 hó alatt tehát magáévá teheti a gyámhatóság a megtámadást akkor is, ha közben az ő reá megszabott 1 évi megtámadási határidő már lejárt volna (II. 5930Ha az egyik házasfél már a házasság megkötésekor állandóan képtelen volt a házassági tartozás teljesítésére, s ezt a másik fél csak később tudta meg, tévedés címén megtámadhatja emiatt a házasságot arra való tekintet nélkül, hogy házastársának nösztehetetlensége gyógyítható-e (IV. 13.). A házasságkötés után beállott tehetetlenség azonban már nem ok a házásság megtámadására (C. 7150/1928.). A tehetetlenség bizonyítására egymagában nem elegendő a házastárs érintetlen volta, ha a másik házastárs szervezetében orvosilag megállapítható testi elváltozások nem voltak felismerhetők (C. 357/1927.). Tévedés miatt megtámadhatja a házasságot az a fél is, akinek felesége a házasság megkötésekor mástól házasságon kívül teherbe volt ejtve s aki ezt a házasság megkötésekor nem tudta (III. 832.). A Ht. 54. §. e) pontjára alapított megtámadási keresetnek nem előfeltétele, hogy a gyermek törvénytelen származása külön perben előzetesen megállapittassék (IV. 780.). Megtévesztés miatt akkor támadható meg a házasság", ha a megtévesztés a házastárs lényeges személyi tulajdonságaira vonatkozik és ha a megtévesztést a másik házastárs tudva idézte elő, avagy tudta a megtévesztést, ami egy harmadiktól eredt. Ha tehát a látóképességében a mezőgazdasági és háztartási teendők ellátásánál is korlátozott egyén, sem annak szülei nem tudtak a szembaj gyógyíthatatlan voltáról, a szomszéd, aki a beteggel házasságot kötött nem támadhatja azt meg a szembaj gyógyíthatatlan volta miatt, mert magáról a betegségről neki is tudnia kellett, annak gyógyíthatatlan voltáról pedig a másik fél és hozzátartozói sem tudtak (C. 4817/1926.). De, amikor a házastárs és annak szülei tudtak, vagy tudniok kellett a betegség ismétlődő súlyos voltáról (tuberculo-