Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

56 — A házasság érvénytelenítése — feleség házasságon kivül született leányával) kötött házasság is, még ha a felek jóhiszeműen kötötték is meg a házasságot, miután a jóhiszeműségnek csak a házastársak és gyermekeik személyi és anyagi jogviszonyai tekintetében van joghatása (III. 1378.). Nem semmis a holttányilvánítás előtt, de a vélelmezett elhalálozás napja után jóhiszeműen kötött vélt házasság, pl. amelyik a honvédelmi minisztérium azon értesítésén alapult, hogy az első férj a harctéren évekkel azelőtt eltűnt (I. 272.). Érvényes vélt házasság akkor is létrejön, ha nemcsak a házasságra lépő felek mindegyike, hanem legalább egyikük nem tudja azt, hogy a házasságkötéskor bontó házassági akadály forog fenn és őt ebben a tekintetben vétkes gondatlanság sem terheli. Vétkes gondatlanság pedig akkor terheli a felet, ha az akadályról annak dacára sem szerzett tudomást, hogy arról a mindenkitől elvárható gondossság mellett meggyőződhetett volna (IV. 530.). Vétlennek kell tekinteni pl. az elmebeteget, akinek házasságát a házastársak egymáshoz való jogviszonyában a megkötés időpontjától kezdve — a jóhiszemben kötött házassághoz hasonlóan — úgy kell tekinteni, mintha érvényes házasság lett volna (IV. 530-)A jóhiszemű vélt házasság joghatásairól a házasság) itörvény idevonatkozó 133. §-a csak harmadik jóhiszemű személyek ügyletei tekintetében rendelkezik, de nem a házastársak és gyermekeik jogviszonyai tekintetében, miután ezt magánjogi szabályaink megfelelően szabályozzák s a jóhiszemű házastárs a jóhiszeműségre vonatkozó jogelvek alapján megfelelően érvényesítheti vagyoni igényeit pl. kártérítést követelhet az elmebeteg házastárs gondnokától, ha az ő mulasztása miatt nem jutott tudomására esküvő előtt, hogy házastársa nem cselekvőképes (II. 1549). A P. H. T.-ba 736. sz. alatt felvett elvi határozat szerint,; A vélt házasságnak (matrimoníum putativum) a házassági vagyonjogok szempontjából a jóhiszemű házasfélre nézve ugyanaz a hatálya van, mint az érvényes házasságnak. Semmisségi perben a fél eskü alatti kihallgatása csak más bizonyíték kiegészítéséül rendelhető el, tekintet nélkül arra, hogy ez a bizonyítás a házasság fenntartása, vagy érvénytelenítése érdekében való-e (III. 137.). 2. Megtámadás. A H. T. 8. §-ában megkívánt beleegyezés nélkül kötött házasságot a gyámhatóság attól a naptól számított 1 év alatt jogosult megtámadni, amikor a házasság megkötése hivatalos tudoniására jutott. A gyámhatóság ezt a jogát a tiszti ügyész által, de csak a belügyminisztertől kapott utasítás alapján gyakorolja.