Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

52 — Szabadalom. Védjegy^ azonos a szabadalmi jogosítványok átruházásával, mert ez utób­binál a tulajdonos személyében áll be változás, az előbbinél pedig, a licenciárius csupán a tulajdonjogból folyó némelyik jogosít­vány (előállítás, forgalombahozatal) gyakorlására kap engedélyt (I. 1585. Sz. B.). A szabadalmi zárlat jóhiszemű foganatosítójával szemben nincs helye kártérítési igénynek azon az alapon, hogy később a bíróság a zárlatot feloldotta, mert aki igényével jóhiszeműen él,, az ezzel okozott kárért általában véve nem felelős, hanem csak abban az esetben, ha eljárásában rosszhiszeműség, vagy vétkes gondatlanság volna megállapítható. Egyedül abból, hogy a zár­latot kérő a zárlat elrendelésének tényét közölte a zárlatot szen­vedő vevőivel és újságok útján is közzétette — a rosszhiszemű­ségre még nem lehet következtetni, amikor a szabadalmi ügy­vivő a zárlat előtt olyan véleményt adott, hogy a zárlatot szen­vedő gyártmánya a zárlatot kérő szabadalmába beleütközik (IIL 999-)­A szabadalmi eljárás során a szabadalmi leírás utólagos; megváltoztatása nincs ugyan megengedve, de ha az első leírás­ban foglalt téves adat megadása nem látszik szándékosnak és. megtévesztőnek, úgy ez egyszerű toUhibának tekintendői s ki­javítása nem ütközik tiltó szabályokba (I. 849. Sz. B.). A módo­sított leírásban közölt, a régitől lényegben eltérő új igénypontok azonban nem vehetők figyelembe (I. 1583. Sz. B.). Annak elbí­rálása, hogy a hiányosnak talált és pótlás végett visisíaadott leírás a törvényes kívánalmaknak megfelelő-e — a bejelentési­osztály diszkrecionális jogkörébe tartozik ugyan, de mindaddig, amíg a bejelentőben megvan a készség a kívánt pótlások telje­sítésével a bejelentést fenntartani, erre alkalmat kell neki adni & nem lehet a bejelentést, újabb pótlásra utasítás nélkül, annak meg nem felelő volta miatt visszautasítani (I. 1584. Sz. B.). A későbbi bejelentés tárgyalásának felfüggesztését a felszó­lalással élő korábbi bejelentő nem követelheti azon az alapon, hogy még az ő korábbi bejelentése sincs letárgyalva s hogy ő a még véglegesen ki sem alakult bejelentésének szövegét nem tár­hatja fel a konkurrens bejelentő előtt. Ilyen esetben a korábbi! felszólamló csak a nyilvánosság kizárását kérheti a tárgyalásnál, vagy azt teheti meg, hogy bizonyítékára nem a felszólamlásban, hanem csak egy később megindítandó megsemmisítési perben hivatkozik (I. 964. Sz. B.). Ha az uj donságrontás igazolására csatolt mintaoltalmi ok­irat sajtó útján nem tétetett közzé, tehát az nem nyomdaterméke hanem csak gépírásos másolat, ez az okirat nem alkalmas arra, hogy mint korábbi bejelentés ujdonságrontóul vétessék figye­lembe (I. 1582. SzB.). A szabadalmi eljárásban kért szegény jog nem szolgálhat ala-

Next

/
Thumbnails
Contents