Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

— Szerzői jog — 49 javainak védelmére vonatkozó hivatásán alapuló családfői minőségénél fogva, a körülmények által indokolt esetekben eltilthatja ugyan nejét a napló vezetésétől, sőt a házastársak közötti benső viszony megzavarására vezetett súlyos gyanuokok birtokában, a ía;át és felügyelete alá tartozó család fontos érdekeinek védelmében a naplót birtokába ejtheti és tartalmát megismerni is jogosult ugyan, jogcím nélkül azonban a nőnek közlésre nem szánt, kizárólag a maga részére megtartani kívánt és e célból lezárva tartott naplóban kifejezett gondolatait, érzelmeit és érzéseit a férj nincs jogosítva ellenőrizni (IV. 802. ;. 16. Szerzői jog. Aki a megrendelésre elkészített iparművészeti alkotásnak számító bronzcsillárt a megrendelő csillártulajdonos beleegyezésével többszörösül és forgalomba hozza., szerzői jogbitorlást követ el, ha az iparművész engedélyét ehhez meg nem szerezte. A forgalombahozás fogalmát pedig már az kimeríti, hogy a jogosulatlanul előállított példányok eladás céljára az üzletben raktáron tartattak (III. 434.). Az ónosnak honoráriumként adott szobormű gipszmodelljének, mint képzőművészeti alkotásnak egyedül az ónos beleegyezésével — bár nem terjesztés céljára — történt sokszorosítása is szerzői jogbitorlást képez, ha a jogosulatlan példányok előállítása nem volt ingyenes. Az ilyen eljárás szándékosság vagy gondatlanság esetén a pénzbüntetésen felül kártérítésre kötelez. A megrendelő ónos részére készült másolat előállítása tekintetében azonban a Kúria nem állapított meg gondatlanságot és így ezért a példányért csak gazdagodás esetén találta volna megállapíthatónak alperes felelősségét (III. 1180.). Az is szerzői jogbitorlást követ el, aki védelem alá eső zenemüveket a szerző beleegyezése nélkül szándékosan vagy gondatlanságból nyilvánosan ad, vagy adat elő: mellékes, hogy a zenemű esetleg már közszájon forgott (IV. 563.). A 18. sz. döntvény a kávés vagy vendéglős felelősségét a kávéházi vagy vendéglői helyiségben előre meg nem állapított műsor nélkül játszó zenekar (cigányzenekar) által jogosulatlanul eszközölt előadásért is megállapította. A gyakorlat e döntvény alá vonja a kocsmárosok helyiségeit is (III. 821.) és a nyilvános helyiség fogalmát akként értelmezi, hogy az a nagyközönség számára nyitva álljon s hogy ott a zenedarab eljátszásakor közönség legyen jelen (III. 849, IV. 563.). A döntvény ugyan olyan zenekarról szól, amelyet a vendéglős játszásra felfogadott, ez azonban csak a dötvénynél elbírált jogeset tényállásából ered s a gyakorlat szerint a vendéglős felelőssége akkor is fennáll, Dr. Boda ; Magánjogi dőnh'énylér 4 *