Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

50 — Szerzői jog — ha nem velőre felfogadottá zenekarról van szó (III. 821.), vagy ha nem is a vendéglős, hanem más, pl. a vendég rendelte oda a zenekart (III. 221, IV. 563.), sőt az is megállapítja a jogbitorlást, ha a vendégek közül játssza el valaki nyilvános vendéglőben közönség előtt a tiltott zenedarabot (III. 849.). Az mindegy, hogy a vendéglős jelen volt-e és tudott-e a dologról (III. 221.), az is közömbös, hogy hány tagból állott a zenekar és" hogy annak tagjai hivatásos zenészek vagy esetleg vályogvető cigányok voltak (III. 821.), vagy hogy a közönség közül játszó egyén hivatásos zenész volt-e? (III. 849.). Az sem számít, hogy a zenekar magától játszotta-e el a tiltott darabot, vagy a vendégek megrendelésére (I. 515.). A védelem alatt álló zeneművek előadási jogának megszerzéséért fizetett jogdíj mentesít a felelősség alól. Az előre megállapított jogdíjnak a szerződés szerinti teljes időtartamra való megfizetésének elmulasztása önmagában nem szünteti meg ezt a jogdíj nyújtotta mentességet, de a bíróság konkrét tényekből esetleg arra a megállapításra juthat, hogy a felek a megállapodástól elálltak s ez esetben nem a hátralékos jogdíj megfizetésére fogja kötelezni a vendéglőst, hanem a jogbitorlás következményeit fogja alkalmazni vele szemben (III. 940.). A színmű jogosulatlan nyilvános előadása is szerzői jogbitorlást képez. A nyilvánosság fogalmát itt a Kúria nem a 18. számú jogegységi döntvény fogalmi meghatározása szerint bírálta el, s nemcsak azt az előadást tekinti nyilvánosnak, amely mindenki számára hozzáférhető, hanem általában a családiasság, vagy a háziasság körén túlmenő előadást is, ha nincsenek is azok belépődíjhoz kötve. Nyilvános előadásszámba mennek eszerint a szerzői jogi törvény alkalmazása szempontjából a nagyobb taglétszámú kaszinók, klubbok és más egyesületek által rendezett hangversenyek, estélyek és más elnevezések alatt megtartott külön összejövetelek, amelyek már a részvételre jogosítottak számánál fogva nélkülözik a családiasság vagy háziasság jellegét. Megállapítja az ilyen előadások nyilvános voltát a gyakorlat arra való tekintet nélkül, hogy szedtek-e ott belépődíjat s hogy csak az az egyesület tagjai, vagy családtagjai és vendégei jelenhettek-e ott meg (IV. 240.). Szerzői jogbitorlásnak minősítette a Kúria valamely irodalmi mü már közzétett címének a szerző beleegyezése nélkül lényegében változatlan átvételét, más mü, pl. filmdarab címéül, amikor a körülményekből nyilvánvaló volt, hogy az átvétel, amely nem volt elkerülhetetlen, a közönség megtévesztését célozta a a szerzőnek kárt okozott (I. 164.). A már megjelent művek egyes helyeinek, vagy kisebb részeinek idézése a szerző engedélye nélkül is meg van engedve; a 30 példányban, az olvasók meghatároy zott körének számára készült kézirat megjelent műnek nem tekint-