Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

48 - A személyiség joga — azt az alapítvány kezelésével megbízott szervnek be nem mutatta. (P. H. T. 724.) Ha az alapítvány kezelésére kijelölt szerv az alapítvány visszavonása iránt indított kereset beadásáig még nem nyilatkozott a kezelés elvállalása tekintetében, de meg sem tagadta a kezelés elvállalását, a megszüntetési perben az alapítvány képviselete ezt a kijelölt szervet illeti (III. 864.). 15. A személyiség joga. A személyiség jogából következik a névhez való jog, melynél fogva senki sem tartozik tűrni, hogy nevét más jogosulatlanul használja (II. 1412, IV. 815.). A Polgári-jogi Határozatok Tárába 729. sz. alatt felvett elvi határozat szerint: Ha a bontó ítéletben férje nevének viselésére jogosított nő utóbb arra érdemetlenné vált, volt férje kérheti, hogy az ő nevének viselésétől eltiltassék. A névviselésben gyökerező személyiségi joggal, mint magánjoggal correspondeál az a közigazgatási jogszabály, hogy senki sem viselhet más családi- és utónevet, mint amelyek születési anyakönyvébe be vannak jegyezve. Ez utóbbi jogszabály érvényesítése közigazgatási útra tartozik, de ha a máséhoz hasonló név viseléséhez való jogosultság kérdése kártérítési igénnyel van összekötve, e fölött a rendes bíróság hivatott dönteni (IV. 759.). Jogellenes névhasználat miatt rendes bíróság előtt keresettel csak akkor lehet fellépni, ha a jogellenes névhasználat szándékos volt, vagy ha annak megismétlődésétől kell tartani. Elutasította a Kúria a keresetet, amely arra volt alapítva, hogy a szétvált, társak közös névvel ellátott levélpapirosát az egyik társ, a szétválás után, alkalmazottjának tévedése folytán egy ízben használta (II. 1412.). A személyiség jogához tartozik az adományosnak az az igénye, hogy az ő részére adományozott érméket és kitüntetéseket más ne használja. A cég részére adományozott érmék és kitüntetések használatára azonban a jogutód cég jogosult (II. 1597.). A nőnek személyi önállóságából folyó az a joga, hogy naplót vezessen, a házasság megkötésével sem szenved csorbulást s a napló tartalma és az abban foglalt gondolatok a házasság alatt is a nő kizárólagos tulajdona marad, afelett tehát írójának felhatalmazása nélkül a férj sem rendelkezhetik és önhatalmúlag nem helyezheti magát annak birtokába. A nőnek ez a joga csak annyiban van korlátozva, amennyiben azt a házassági jogok és kötelességek, a házastársak társadalmi, vagy más lényeges viszonyai megkövetelik. A férj tehát a család anyagi és erkölcsi