Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

44 — Cselekvőképesség — határozatnak a hivatalos lapban először történt beiktatását követő nappal kezdődik. Ugyanígy a gyengeelméjűségnél és a tékozlásnál is (I. 1819.). Az i877:XX. tc. 24. §. b) pontja alapján gondnokság alá helyezett gyengeelméjü egyén a HT. 128. §. c) pontja szerint a házassági törvény szempontjából korlátolt cselekvőképességü (IV. 884.). Az elmebetegség fennforgása esetén attól függ a gondnokság alá helyezés előtti időben a cselekvőképesség megállapítása, vájjon az elmebaj olyan mértékben hatott-e az ügyletkötő fél értelmére, hogy a kérdéses ügylet megkötéséhez szükséges irányban hiányzott az értelmes akaratelhatározásra való képessége. (IV. 747.) így a paralizis progresszivában szenvedő elmebeteg által kötött osztályegyezség, amelyben az kiskorú leánygyermeke rovására jelentékeny ingatlanvagy ónról ellenérték nélkül mondott le, azért hatálytalaníttatott, mert a szóbanforgó jogügylet természeténél és vagyonjogi tartalmánál fogva mindenesetre meghaladta azt tárgykört, amelyen belül az akkor már elmebeteg a terhes jogügylet lényegének felismerésére és annak megkötésére szükséges értelmes akaratelhatározásra képes volt (III. 1312.). A gondnoksági eljárás során elrendelt zárlatnak csak akkor van a cselekvőképességet kizáró joghatálya, ha a gondnokság alá helyezés később jogerősen megtörténik, mert egyébként a jogérvényesen elrendelt zárlat ex tunc elveszíti a cselekvési képességet korlátozó joghatályát s az így, bár a zárgondnok hozzájárulása nélkül történt ingatlaneladás joghatályossá válik (IV. 287.). A gondnokság alá helyezett elmebeteg által az őt megillető követelés biztosítására és perlésére adott és egyedül általa aláírt ügyvédi meghatalmazás — ha ahhoz a gondnok utóbb szóval hozzájárult — gyámhatósági jóváhagyás nélkül is érvényes (III. 1448.). Az elmebeteg vétőképességét illetőleg az a szabály, hogy az általa okozott kár megtérítésére kizárólag ennek vagyona szolgálhat alapul és ez is csak annyiban, amennyiben ezt a károsító és a károsított személyi viszonyai és a méltányosság indokolják és amennyiben a megtérítés őt a maga és családja eltartására szükséges eszközöktől meg nem fosztja (III. 670.). A gondnokság alá helyezés előtt a gyengeelméjűség sem teszi önmagában véve a felet ügyletkötésre képtelenné, hanem csak akkor, ha az a bíró megítélése szerint olyan fokú, hogy amiatt a gyengeelméjü nem bir szabad akaratelhatározási képességgel (I. 793. IV. 747.). Az orvosi szempontból már felismerhetően jelentkező gyengeelméjűség nem mindig azonos az ügyletkötést és vagyonkezelési képességet kizáró gyengeelméjűséggel. Ezt a bíróság az orvosszakértői véleménytől függetlenül