Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

240 — Átértékelés — szolgáló jogviszonyból eredő követelés átértékelése egyébként meg van engedve (IV. 363, 677.). A váltótól független alapjogviszonyról csak akkor lehet szó, ha van olyan jogügylet, amelyből a felek akkor is támaszthatnának igényt, ha a váltó nem állíttatott volna ki; ez az eset azonban nem forog fenn akkor, ha a fél külön jogügylet nélkül szívességből csupán váltói kötelezettséget vállalt. Az, ilyen kötelezettség folytán teljesített fizetés átértékelt megtérítését nem lehet követelni. Más elbírálás alá esik azonban a szívességből váltói kötelezettséget vállaló fél ellen indított váltópet költsége; ezeknek a megtérítésiét a szívességből aláíró egyén is átértékelve követelheti, mert ez a követelés kapcsolatban van ugyan a váltóval, de külön jogcímen alapszik és ezért önállóan is követelhető s az átértékelés tekintetében is önállóan bírálandó el (IV. 677.). Az 1928: XII. tc. életbelépte előtti határozatok: A hitelező a jogerős ítélet alapján névértékben kifizetett váltókövetelésének utólagos átértékelését követelheti, mert a bírói gyakorlat szerint a korona nagyarányú értékromlása alapján ily követelésnél is helye van — és pedig a váltóhitelező személyére tekintet néllkül — a valorizációs igény érvényesítésének (I. 646.). d) Biztosítási szerződésen alapuló, vagy egyesületi tagsági jogviszonyon alapuló hasonló természetű pénztartozás. A biztosítási szerződésből eredő pénztartozás ki van zárva az átértékelésből, hacsak a törvény eltérően nem rendelkezik. Ily eltérő rendelkezést a törvény 20—27, §§-ban az életés járadékbiztosítási szerződéseken alapuló pénztartozásokra vonatkozóan tartalmaz, emellett a 4. §. 2. bek. szerint kivételkép megengedi a biztosítási szerződésen alapuló követelés átértékelését akkor is, ha az adós a tartozás teljesítésében vétkesen késedelmes, amenynyiben a korona értékcsökkenése a vétkes késedelem ideje alatt következett be, végül ha a felek az átértékelést határozottan 'kikötötték. E feltételek fennforgása nélkül tehát nem értékelhető át pl. a szavatossági biztosítási szerződésből eredő pénztartozás akkor sem, ha a biztosított kártérítési kötelezettsége emberi életen, vagy testi épségen elkövetett kártétel folytán következett be s ha ő maga átértékelt kártérítést fizetett (III. 621.). Az 1928: XII. tc. 20. §-a alá eső életbiztosítási szerződésből a biztosítót terhelő minden fizetési kötelezettség a törvény erejénél fogva megszűnik s a biztosított a biztosítási szerződés alapján csak azt az összeget követelheti, ami őt a 21. §. 2. bek., illetve a 22—24. §§• rendelkezései szerint megilleti; e