Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

234 — Átértékelés — illetmény követelésénél (II. 866.), szolgálati viszonyból eredő, szolgálati bizonyítvány visszatartásából származó követelésnél (III. 386.); már megállapított ügyvédi díjkövetelésnél (III. 31, 462.); — még meg nem állapított ügyvédi díjkövetelésnél is, ahol azonban tulajdonképpen nem átértékelésnek, hanem az elvégzett munkának az Ítélkezés időpontja szerinti értékelésnek van helye (II. 898, 998, 1642, III. 532. C. 8135/1926. C. 1897/1928.); nem jogerősen megítélt s a per során elértéktelenedett per­költségeknél (III. 552.); jogerős ítélettel meghatározott, vagy a végrehajtás során jogerősen megállapított költségkövetelésnél (II. 762, IV. 677.); az ügyvéd szabálytalan pénzkezeléséből eredő megtérítési kö­telezettségénél (III. 1063.); — ami alá azonban nem vonható az az eset, midőn az ügyvéd kezén illetékfizetés céljára* visszahagyott összeg értéktelenedett el, kivéve, ha a megbízó a pénz értékének megóvására valamilyen más utasítást adott az ügyvédnek, amit az figyelmen kívül hagyott, vagy ha az ügyvédnek enélkül is módjában lett volna ügyfele érdekének veszélyeztetése nélkül megóvni a pénz értékét, vagy végül, ha tényleg megóvta azt és abból jogtalanul gazdagodott (IV. 666.); a megbízott által a megbízó helyett a megbízás alapján tel­jesített fizetések megtérítésénél akkor is, ha a felek az ily módon előállott tartozás jogcíméül a kötelezvényben a kölcsön szót használták (III. 507.); a megbízás nélküli ügyvivő által teljesített azoknál a fize­téseknél, melyeket az ügy ura megtéríteni tartozik (III. 1394.); a más helyett tartozatlanul teljesített s az illetőre anyagi előnnyel járó fizetés visszatérítésénél, pl. a más helyett tévedés­ből kifizetett adóhátraléknál akkor is, ha az illető később el­értéktelenedett pénzzel fizethette volna ezeket az adókat (III. 263.); álképviseletnél az álképviselőt terhelő visszatérítési kötelezett­ségre (II. 1363.); a kártérítési követeléseknél akár magánjogi címen (III. 385, IV. 43.), akár büntetendő cselekményen (II. 623, III. 67, 487, 603, 1232, IV. 565.) alapszik a kártérítési igény. Az átértékelés egyes eseteire vonatkozólag lásd még a Különlegesen szabályozott esetek alcím alatt alább közölt hatá­rozatokat is. Az 1928: XII. tc. életbeléptetése előtt hozott határozatok a következő esetekben adtak helyt az átértékelési; kérelemnek: az előző állapot helyreállítása címén járó megtérítésnél (I. 201, 329, 619, 687, 971, 1866, 2022, II. 394.), akkor is, ha az előző állapot helyreállítása tiltott, vagy jóerkölcsökbe ütköző ügyletnél rendeltetett el (I. 157, 158, 244.);

Next

/
Thumbnails
Contents