Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)
— Egyes esetek — 235 társasági nyereség-részesedésnél (I. 1096.), társas viszonyra eszközölt befizetések visszatérítésénél (I. 201, 1866.); tartásdíjnál (I. 399, II. 424.); beruházások megtérítésénél (I. 1676.); szolgalmi jog egyenértékének megítélésénél (I. 620.); kötbérkövetelésnél (I. 658.); stornódíjnál (I. 913.)) jogellenes beszámítás értékének visszatérítésénél (II. 398.); átértékelhető tőke kamatánál akkor is, ha a tőke még nem esedékes és így még nem értékelhető át (I. 95, 550, 949, 2012. B. T., II. 201.), — ezzel ellenkezően döntött az I. 54, 115, 177, 223, 316,, 393, 441, 448. sz. alatt közölt határozat, amely az átértékelt tőke után nem ítélt meg kamatot; kosztkamatból eredő követelés után (I. 330, ellenkező I. 75°*) letét jogtalan felhasználásából eredő követelésnél (I. 55°0> ingóvételárhátraléknál (I. 374, 393, 934.); ingóvételár, vagy vételárelőleg visszatérítésénél (I. 32, 157, 158, 329> 333, 546, 720, 721, 949, 1097, 1888.); üzlet átvételből eredő kötelezettség teljesítésénél (I. 316, 602.); ingatlan-vételárhátraléknál (I. 311, 568, 706, 972, IIÓD, 1195, 1447, Gy. T., 1723, 1724, 1869, 1983, 1984, 2061, II. 273.) akkor is^ ha a felek a vételárhátralékot kölcsönné változtatták át, ha az adós vevő adóslevelet állított is ki a tartozásró', vagy váltóval fedezte a vételárhátralékot (I. 518, 933, 974, 2062.); ingatlan-vételár, vagy vételárelőleg visszatérítésénél (I. 15, 491, 619, 859, 971, 1041, 1044, 1238, 2022, 2079, II. 392, 420.); életjáradékköveteléseknél (I. 396, II. 725.); szolgálati viszonyból eredő s a felmondási időre eső járandóságoknál (I. 521, 923. B .T., 1241.), remunerációnál (I. 144), lejárat után elértéktelenedett munkadíj-követelésnél (I. 69.); nem állapította meg azonban a gyakorlat a szolgálatadónak azt a kötelezettségét, hogy alkalmazottainak fizetését a pénz értékromlása folytán emelje, az ilyen követelések átértékelése iránti igényt tehát elf utasította (I. 1945, II. 1120.); a vállalkozási szerződésből eredő követelésnél akkor is, ha a megrendelő teljesértékü pénzben előre takarékbetétben helyezte el a vállalkozási díjat s az ott elértéktelenedett (I. 708.); ügynöki díj visszafizetésénél (I. 1720.); a, megbízott kezéhez adott előlegek elszámolásából, illetve visz> ezatérítéséből eredő követelésnél (I. 600.); megbízás nélkül teljesített adósság fizetésére fordított összegek visszatérítésénél, amennyiben az ügy ura a megbízás nélküli ügylettel gazdagodott (I. 519.); ügyvédi munkadíj követelésnél és kiadásoknál (I. 92, II. 269, 1201. Gy. T.) — nem állapította meg azonban a Kúria az átértékelési igényt a gyermektartásdíj iránti perben megítélt perköltség elérték-