Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

220 — A teljesítés általában — Kétoldalú visszterhes szerződés teljesítését csak az a fél követelheti, aki a maga részéről már teljesített, illetve egyidejűleg kész és képes a teljesítésre (I. 161, C. 4394/1928.). Aki kétoldalú szerződés alapján van szolgáltatásra kötelezve, á szolgáltatást mindaddig megtagadhatja, amíg a viszontszolgáltatást a másik fél nem teljesíti (IV. 688.). Akinek a teljesítéssel elől kell járnia, megtagadhatja az előreszolgáltatást, ha akkor, amikor neki teljesíteni kellene, a másik fél vagyoni viszonyai oly rosszak, hogy emiatt a viszontszolgáltatásra irányuló követelése veszélyeztetve van. Nem illeti meg ez a jog á feletj, ha a másik fél rossz vagyoni viszonyait a szerződés megkötésekor ismerhette (IV. 688.). A kártalanítási járadék nem évi, hanem havi előzetes részletekben szolgáltatandó (II. 549.). Külön szabályokat fejlesztett ki a gyakorlat a búzában való teljesítés kikötésére. Mivel a felek igen gyakran csak értékmérőül használták a búzát, itt elsősorban azt vizsgálja, vájjon effektív búzateljesítésről, vagy búzaegyenérték kikötéséről van-e szó s megállapítja, hogy nem teszi a készpénz-járadékot búzában meghatározott követeléssé az a körülmény, hogy a járadék összegét a viszonyok változása folytán felemelő Ítélet, majd pedig a felek ez irányú megállapodása a járadék búza értékének alapulvételével határozta meg (IV. 941.). Ha felek a búzát értékmérőül használták a búza értékének a lejárat előtti mértéktelen emelkedése esetén a gyakorlat csak a pénzromlás iooo/o-ának megfelelő értékemelkedést rója az adós terhére abból kiindulva, hogy a felek a búzaegyenérték kikötésével csak a pénzromlás veszélyét akarták elhárítani s szándékuk nem irányult arra, hogy a hitelező a termények! árának a pénzromlás arányát meghaladó szertelen emelkedésében részesüljön (I. 507, II. 354, 658, 782, ,840, 1057.). Ha a kötelezett fél késedelembe esik a búzateljesítéssel s a tényleges teljesítéskor a búza ára alacsonyabb, mint az esedékességkor volt, a hitelező követelheti az árkülönbözet megtérítését (I. 261, 688, 705, II. 553.). Ettől a jogától nem esik el az a haszonbérbeadó sem, aki a szerződésben biztosított jogával élve készpénz helyett a búzahaszonbér természetbeni szolgáltatását választotta (IV. 627.). Az átértékelés alá eső követelés névértékbeni teljesítése nem tekinthető megfelelő teljesítésnek (I. 287.). Az ilyen teljesítés esetén azonban a késedelem még sem áll be ipso iure, hane^m csak akkor és csak attól az időponttól kezdve, amikor az e kérdésben constitutiv jelleggel bíró ítélet az átértékelés kötelmét megállapítja (III. 1318.),