Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

— A teljesítés módja — 219 Ha több tőkekövetelése van a hitelezőnek a részfizetést teljesítő adós?al szemben, a fizetés elsősorban a terhesebb adósság törlesztésére fordítandó (III. 1300, IV. 289.). A folyószámlaviszonyban levn felek között folytatólagos áruvásárlásokból eredő vételárhátraléknál is nem a folyószámla-egyenlegre, hanem a régibb árútartozásokra teljesítettnek tekintette a Kúria az időközi részfizetéseket s az adós kielégítési alapul szolgáló vagyonának megszerzőjét felmentette a hitelezővel szembeni felelősség alól, amikor megállapítást nyert, hogy a vagyonát átruházó adós az átruházás után a folyószámlára teljesített annyi befizetést, amennyi a vagyonátruházáskor fennállott régi árútartozásának' kiegyenlítésére elegendő volt (IV. 580.). A kényszeregyezségbe jutott főadós kezesének fizetése elsősorban az eredeti tartozás kényszeregyezségben elengedett részének törlesztésére fordítható (IV. 155.). Hogy el^zámolhatja-e a hitelező a részfizetést a törvényes mértéken felüli kamatokra, az e kérdésben hozott bírói döntéseket alább Kamat cím alatt ismertetjük. 7. A teljesítés módja. A hitelező a szolgáltatásnak oly módon való teljesítését követelheti, ami az életfelfogásnak és a méltányosságnak legjobban megfelel (II. 779.). Ha a teljesítés idejének és módjának meghatározása az adós tetszésére van bízva, az adósnak úgy kell teljesíteni, ahogy azt, tekintettel az eset körülményeire és a? élet felfogására a méltányosság megkivánja. Szükség esetén a bíróság állapítja meg ilyenkor a teljesítés idejét és módját (I. 1997, III. 961.). A teljesítésnek a hitelező kezéhez kell történnie; a kiskorú hitelező részére, ennek saját kezéhez teljesített! fizetés azonban csak úgy hatályos, ha a fizetett összeg hasznosan fordíttatott a kiskorú céljaira, vagy ha az összeg nagykorúságának elértekor még megvolt (IV. 74.). A hitelező az adóstól várhatja a teljesítést, de az adós helyett jelentkező harmadik személy teljesítését sem utasíthatja vissza, hacsak a törvényből, a jogügylet tartalmából, vagy a jogviszony természetéből más nem következik (C. 6475/1926.). A teljesítés fejében a hitelező nyugta kiadására köteles; a nyugta kiállításával járó bélyegköltségeket azonban ellenkező megegyezés hiányában az adós tartozik viselni. Ugyanez a szabály a törlési engedélyre is. A bélyegköltség* viselésének kérdésében, ha az a perben szabályszerűen felvettetett, a bíróság határozni köteles (III. 896.).