Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

214 — A teljesítés általában — lamely szerződés, ez bírói megítélés dolga. A tőkés és a vállalat között kötött finanszírozási szerződés nem tekintetett a vállalat alkalmazottai javára is kötött szerződésnek, ha tehát a vállalat a finanszírozás elmaradása miatt megbukott, az emiatt kenyerét vesztő tisztviselő nem fordulhat kárigényével a tőkés ellen (IL 980.). 4f FEJEZET. A KÖTELEM TELJESÍTÉSE. 57. A teljesítés általában. 1. A teljesítés ideje. 2. A teljesítés helye. 3. Külföldi pénztartozás teljesítése. 4. Vagylagos teljesítés. 5. Teljesítés a kikötöttél eltérő szolgáltatással. 6. A teljesítés elszámolása. 7. A teljesítés módja. 8. Lehetetlenülés^ 1. A teljesítés ideje. A lejárt tartozást az adós a hitelező felhívásának bevárása nélkül, sőt annak ellenzése dacára is jogosult teljesíteni (I. 1158D. T.). Ha a teljesítésnek meghatározott időben kell történnie, nem teljesítés esetén, megintés nélkül is beáll az adós késedelme1^ ellenkező esetben azonban csak akkor áll be e késedelem, ha az adós a követelés lejárta után a hitelezőnek hozzá intézett megjintése ellenére sem teljesít (II. 285.).). Kétoldalú szerződés esetében nem teljesítés miatt kártérítést követelni, vagy a szerződéstől elállni a nem késedelmes fél csak akkor jogosult, ha előbb azzal a figyelmeztetéssel tűzött ki megfelelő határidőt az adósnak az utólagos teljesítésre, hogy azon túl már nem fogja elfogadni a teljesítést. Nincs szükség utólagos határidő kitűzésére, ha a szolgáltatás a nem késedelmes félre érdekét vesztette, vagy ha a kötelezettséget pontosan meghatározott időben kellett teljesíteni (IV. 398.). Ha a teljesítés ideje a szerződésben meghatározva nincsen, azt a körülmények figyelembe vétele mellett a méltányosság} szabályai szerint kell megállapítani. (I. 643.). Az adós érdekében az ő tetszésére bhott íize ésiiüőp.ont megválasztása sem függ az adós önkényes elhatározásától, hanem a hitelező, a szerződés kötésekor szem előtt tartott érdekek figyelembe vételével méltányos idő alatt követelheti a teljesítést (III. 1313.), ha pedig arra van jogosítva az adós, hogy az árut szükségletének megfelelően részletekben vehesse át és fizesse — a rendes üzletmenet mellett megállapitandó kellő idő alatt kell a részletekben való átvételnek megtörténnie (I.. 1218.). Ez a kikötés, hogy »i éven belül, legkésőbb január i.-ig« nem határnap, hanem határidő megállapítását jelenti a teljesí-