Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

— Az egyetemlegesség keletkezése — 203 akik mint a községi direktórium tagjai a kártokozó intézkedések kiadásánál rendelkező szerepet játszottak (III. i343-)> a község pénztárából saját céljaikra teljesített kiutalásokért ilyen rendelkező szerep igazolása nélkül is (-IÍ. 81.). Nem eredményez azonban egyetemleges felelősséget egymagában az a körülmény, hogy valaki a kommunizmus és szerb megszállás ideién választott tagja volt a törvényhatósági bizottságnak, ha nem vett részt a kártétellel okozati összefüggésben álló határozathozatalban, intézkedések elrendelésében, vagy végrehajtásában. Az sem elegendő e felelősség megállapításához, hogy a kárttévő városi vezetőséget a törvényhatósági bizottság választotta meg, miután a bizottsági tagok és a városi vezetőség között megbízási viszony a választás ténye által nem létesül és így a bizottsági tagok a megválasztott városi vezetőség törvényellenes büntetendő cselekményeiért nem szavatolnak (C. 2727/1927.). A lelki kényszer, a terror speciális megjelenéseit a fenti kivételeknél is méltányolja a gyakorlat. így a lelki kényszerre és méHányosságra hivatkozással mentesíti az egyetemleges felelősség plól azt a 15 éves kiskorút, aki a forradalom idején — bár előzetes megállapodással — vett részt a fosztogatásban (II. 1495.) és mentesíti a községi direktórium tagjait a rekvirálásokért való egyetemleges felelősség alól az általános terrorra hivatkozással (II. 1121 B. T.). A közös kártételből eredő egyetemleges felelősség esetei között már emHtettük az orgazdák egymás közötti felelősségét, ha nem állapítható meg, hogy az ellopott ingóságokból melyik mennyit vásároH (III. 913). Az orgazdának a tolvajokkal való egyetemleges felelősségét nem állapította meg a Győri Tábla, bár nem volt kinyomozható, hogy mennyit vásárolt meg az orgazda a tolvajoktól (II. 1210. Gy. T.). A jogeUenes cselekményekből eredő egyetemleges felelősség további esete a kielégítési alap elvonása a hitelezőtől. Ez a felelősség nőtartásdíj esetén is, nem a tartásdíjra vonatkozó, hanem a kártérítési szabályok alá tartozik, kiterjed a visszamenőleges tartásdíjra is és a pénz értékcsökkenésének teljes megtérítéséig terjedhet, tekintet nélkül arra, hogy az elvont vagyon devalválódott és nem fedezi a kárt (II. 424.). A jogügyleti akaraton, a törvény intézkedésén és a jogellenes cselekményen felül keletkezhetik egyetemlegesség a jogügylet termés7etéből és a jogügylet tárgyának jogi oszthatatlanságából is. így a házastársak, akik a részesedési arány feltüntetése nélkül vásárolták meg az ingatlant és egy összegben kötelezték a vételárat, egyetemleg felelnek annak megfizetéséért (I. 702, 1443. Gy. T.j. Sőt az esetben is megállapíttatott az