Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

204 — Egyetemlegesség — egyetemlegesség, ha a vevők az egymásközötti tulajdoni hányadot meg is felölték a szerződésben, de az ingatlant természetben nem osztották föl, a vételárat egy összegben határozták meg, a hátralék osztatlanul szerepel és az egész ingatlanra egy öszszegben kebelezték azt be (I. 733.). Megállapította a gyakorlat az ügylet egységességét abból is: hogy az összes telekkönyvi tulajdonosok eladókként szerepeltek, hogy a^ eladott ingatlan osztatlan közösségben állott és természetben is egy osztatlan házas telket képezett és hogy a vételár is egy összegben állapíttatott meg (I. 1078.), hogy az eladó házastársak osztatlan közös tulajdonábafi volt az eladott kisterjedelmű zsellérház (III. 873.), hogy kis családi házukat az anya és gyermekei közösen adták el (I. 767.), hogy a vevők együttesen vásároltak és mindketten kötelezték magukat a vételár megfizetésére (I. 1443. Gy. T.), hogy a fizetési kötelezettség egyéni felosztás és megkülönböztetés nélkül van megállapítva, a vevők közös és együttes használás céljából vásároltak és együttesen is adták tovább a vétel tárgyát; akkor is, ha a vevők által lefizetett részleteket az eladó a vevőknek külön-külön nyugtázta is (II. 849.). Pusztán az a körülmény, hogy a hitelező olyan dologra (pl. versenylóra) tett költekezésnek megtérítését követeli, amely dolog egységes és oszthatatlan — még nem teszi a követeLé;siti is oszthatatlanná s nem teszi a dolog tulajdonosainak felelősségét egyetemlegessé (IV. 937.). Nem keletkezik hitelezői egyetemlegesség az ügyvédek társulásából — azokkal az ügyfelekkel szemben, akik a társulást megelőző időben adtak megbízást a társuló ügyvédek egyikének (III. 390.). 2. Az egyetemlegesség hatása. Ha az egységes ügylet az egyik fél cselekvőképességének hiánya miatt érvénytelen — érvénytelenné válik az ügylet a cselekvőképes felekre nézve is (III. 1440.). A hitelező az egyetemlegesen kötelezettek bármelyikétől követelheti a tartozás teljes összegének megfizetését és a teljesítés megosztásának csak az egyetemleges adóstársak egymásközötti viszonyában lehet helye az alapul fekvő jogviszony szerint (III. 1454.). Az egyetemleges adóstárs tehát nem védekezhetik a Sortartás kifogásával, pl. a hitelezők megkárosítására irányuló ügyletnél nem kívánhatja a rosszhiszemű szerző, hogy előbb a^