Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

202 Egyetemlegi sscg hogy az objektív felelősséggel tartozók kötelezettsége egyetemleges a károsulttal szemben (II. 271, III. 393.), hogy ?. balesetbiztosítási kötelezettség elmulasztásából eredő kártérítés a gazdasági gép társtulajdonosait egyetemlegesen terheli, ha időszakonként és külön-külön megosztva használták is a gépet (IV 38.), hogy a családi kapcsolatban álló megajándékozottak a kötelesrészért egymással egyetemlegesen felelnek adományaik erejéig (I. 739-) stb. A jogellenes cselekményből eredő egyetemlegesség egyik gyakori esete a közös kártétel. Ennél akkor áll be az egyetem* leges felelősség, ha többen közösen követték el a tiltott cselekményt, vagy ha azt többen külön-külön követték ugyan el, de nem lehet megállapítani, hogy melyikből, vagy milyen arányban származott a kár (I. 198, 1008, II. 919, 1495, III. 913, C. 5736/1926, C. 5590/1927.). A »külön-külön« elkövetés fogalma nem teljesen megállapodott. A gyakorlat néha nem terjeszti ki ezt a különböző időben és alkalommal elkövetett: károsító cselekményekre: pl. aki csak a délutáni fosztogatásban* vett részt, nem telel az esti fosztogatás-ért (II. io8.\, máskor kiterjeszti az ily esetekre is: pl. az orgazdákra, akik külön-külön vettek a lopott dologból, nem tudni, milyen arányban (III. 913.). Nem alkalmazható a közös kártételre fennálló egyetemlegesség olyankor, amikor a cselekmény rendkívüli tömegizgalom idején, címek behatása alatt követtetett el. Ilyenkor a kártrevők mindegyike csak saját ténykedésének közvetlen eredményéért felel, csak azért, amit ő maga okozott, vagy amit saját tevékenységével előmozdított (I. 1008, II. 80, 198, 919, 1495, C. 4643/1927, C. 5590/1927, 5901/1929.). A tömegizgalom mentesítő hatására azonban nem hivatkozhatnak azok: akik együttcsen és egységesen cselekedtek: pl. együtt dobálták ki az utcára a sértett üzletének áruit (II. 80.), akik a kártevésben előzetes megállapodás után vettek részt (II. 919, 1945, C. 5901/1929.), akik bá*- előzetes megállapodás nélkül kezdeményezői, felbujtói, vagy vezetői voltak a kártevésnek, még ha ők saját személyükben közvetlenül nem is vettek réiszt a kártételben (C. 9343/ 1926, C. 5590/1927, C. 5901/1929.), akik a proletárdiktatúra vezető állásaiban (kormányzótanács, népbiztosság stb.) működtek s pl, .1 kincstár kárára az állami izgatás szempontjából nem szükségelt utalványozásokat teljesítettek (I. 929.;,