Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

186 — Jelzálogjog — folyamatba tett per feljegyzésének az a következménye, hogy a kereset, illetve a perben hozott jogerős ítélet hatálya a feljegyzés után jogot szerzett későbbi tulajdonosokra is kiterjed s. a végrehajtás a zálogtárgy bármelyik tulajdonosa ellen épúgy elrendelhető és foganatosítható, ahogy és amely terjedelemben az eredeti adóssal szemben elrendelhető és foganatosítható lett volna. Ebből következik, hogy ha a zálogjog csak a tőke és a kamat erejéig volt bekebelezve vagy előjegyezve, a végrehajtás az új tulajdonos ellen a perköltségek és a felmerült végrehajtási költségek erejéig is elrendelhető (II. 1338. B. Tvsz.). Az ingatlanra bejegyzett haszonélvezeti jog megszűnésével az arra szerzett jelzálogjog is elenyészik, tekintet nélkül a szerzés jóhiszeműségére. Nem fér össze a haszonélvezet jogi természetével, hogy a telekkönyvi rendtartás 79. §-ának az alzálogjoggal terhelt jelzálog kitörlésére vonatkozó rendelkezései analógia útján erre is alkalmaztassanak (IV. 113.). A jelzálogjog csak annak a követelésnek a biztosítására szolgál, amelynek erejéig bekebeleztetett, a jelzálogjog keretében tehát csak a követelés számszerű s nem a valorizált összege sorozható (IV. 159.). Áll ez a szabály a kincstár javára köztartozás fejében fennálló jelzálogjogra is, miután az) "1924:IV. tc-nek a régi köztartozások aranykoronában való számítására vonatkozó rendelkezései a fenti jogszabályt nem érintik (II. 1000.). A dologi adóssal szemben a törvénynél fogva (i927:XXXV. te- 54. §. és 24,000/1923. I. M. 23. §.) kielégíthetők az ingatlanra bekebelezett jelzálogjog keretében a tőke számszerű öszszegén kívül a követelés törvényes kamatai s a jelzálogos követelés felmondásával és kielégítíésével járó per- és végrehajtási költségek; külön bejegyzés nélkül azonban nem szolgál a jelzálog fedezetül, sem a törvényes kamaton felül esetleg" kikötött magasabb kamatra, sem a követelésnek a személyes adós elleni behajtásával felmerült költségre (IV. 289.). A dologi adósnak az ingatlant terhelő jelzálogos tartozás átértékeléséért való felelősségét az i928:XII. tc. 28. §. 3—5. bekezdése szabályozza (II. 1455. B. Tvsz. III. 68, 290. B. Tvszi. 315, IV. 159, 529, 602, 845.). Lásd ezeket az Átértékelés címe alatt. A valorizációs törvény életbelépte előtt is úgyszólván egyöntetűen állapította meg a bírói gyakorlat azt a szabályt, hogy a bejegyzett követelés csak a bejegyzés számszerű összegének és járulékainak biztosítására szolgál (I. 621, 707, 858, 1161, 1621, 1909, II. 303. Gy. T.), azonban erre a szabályra tekintet nélkül megtagadta a törlés kimondását, ha azt a névszerinti összeg kifizetése ellenében a személyes adós, vagy a tartozást átvállaló vagy az átértékelési kötelezettségről tudomással bíró do.-. logi adós kérte (I. 805. B. T. 1721, 1974- B. T- II. 72. B. T,).