Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

— Jelzálogjog — 187 Ellenkezően döntött: a Győri Tábla II. 3°3- sz. és Budapesti Törvényszék I. 805. sz. alatt közölt határozata, amely a személyes adós örökösének számszerű összegben eszközölt teljesítése alapján a jelzálogjog törlésére kötelezte a hitelezőt. A ielzálogilag bejegyzett követelés kitörlésének biztosítására az az egyén, aki a töröltetés keresztülvitelére kötelezve van, olyan összeg bírói letétbe helyezésére köteles, amely a töröltetendő teher aranyértékének megfelel s minden körülmények között elegendő ahhoz, hogy a töröltetés elmulasztásából) származó veszély ellen a telekkönvvi tulajdonost megóvja. Ez az összeg azonban nem lehet nagyobb az ingatlan értékénél. Az összeg meghatározásánál nem veszi figyelembe a gyakorlat, hogy a töröltetefndő jelzálogi teher csak formailag áll-e fenn vagy ténylegesen is s hogy átértékelhető-e a követelés, amelynek biztosítására a töröltetendő jelzálogjog bekebeleztetett (I. 1363. B. T., II. 224. D. T., 263. D.T., 414, 589, 1164. D. III. 61, 537, 1341. IV.76, 525.). Ha azonban a biztosítékot kérő telekkönyvi tulajdonos kezén olyan vételárhátralék maradt, amelyet ő a törlésre kötelezett félnek a töröltetés teljesítése után átértékelten köteles megfizetni s amelynek átértékelt összege a törlés elmulasztásából eredő veszély ellen kellő biztosítékot nyújt — ez. a fél külön biztosítékadást nem követelhet (II. 482, IV. 525.). Nem kötelezte a Kúria a telekkönyvi teher biztosítására az eladót annak a jelzálogi tehernek a fejében, ami az; ingatlanra a főváros javára 10,000 korona erejéig azon a címen volt bekebelezve, hogy a fél eleget fog tenni a főváros által az ingatlan feléoítésére kiadott engedéllyel szemben vállalt azon kötelezettségének, hogy az építkezéssel elért és 10,000 koronában megállapított értékemelkedést kisajátítás esetén nem fogja sem ő, sem jogutóda a fővárostól követelni (III. 1470.). Ha az ingatlanszerzés hatálytalaníttatott, a szerző azonban közben már kiegyenlítette az ingatlanon bejegyezve volt terheket, annak a kérdésnek az elbírálásánál, hogy az erre fordított összeget az előző állapot helyreállítása címén átértékelten vagy névszerinti összegben követelheti-e vissza, az vizsgálandó, hogy a kiegyenlített tartozások a jogelőd által is átértékelten lettek volna-e kiegyenlítendők (I. 519, 2021, III. 95, 1291. C. 1802/1927.).