Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

— Jelzálogjog — 185 XXXIX. tc. a nyolc százalékot meghaladó kamatban való marasztalást megengedte, de nem helyezte hatályon kívül az 1877 :VTIItc-nek azt a rendelkezését, hogy a nyolc százaléknál magasabb kamatot biztosító zálogjog előjegyzése vagy bekebelezése nem rendelhető el (L 1085. B. Tvsz.). Nem engedte meg tt 1339B. Tvsz. számú határozat a nyolc százalékon feliili kamatnak váltó alapján való bekebelezését sem. Az I927:XXXV. tc. életbelépte után hozott s IV. 880. sz. alatt közölt kúriai határozat azonban a váltókövetelés után az I923:XXXIX. tc-ben megállapított, a tőkének százalékos részében kifejezett s a jövőben esedékessé váló mellékszolgáltatások erejéig megengedte a biztosítéki jelzálogjog bekebelezését azzal az indokolással, hogy az i877:VIIL tc. határozmányai annak a 9. §-a szerint váltókövetelésre alkalmazást nem nyernek és az i927:XXXV. tc. 2. §-a a feltételes vagy jövőbeli követelés biztosítására is megengedi a jelzálogjog alapítását, e törvény 7. §-ának 2. bekezdése és a 23,000/1929. L M. sz. rend. 17. és 18. §-a szerint pedig kamat vagy más mellékszolgáltatás erejéig a jelzálogjog százalékszerüen vagy egyébként határozottan telekkönyvi bejegyzés tárgya lehet. >l hitbiztosítéki jelzálogjog a hitelezési viszonyból származó összes követelés biztosítására szolgál s nem egy bizonyos meghatározott követeléshez, hanem az alapul szolgáló jogviszonyhoz kapcsolódik; törlése tehát csak akkor rendelhető el, ha az adós kimutatja, bogy a hitelezési jogviszony és az ebből eredő követelés is megszűnt, pl. ha a 60 millió korona árúhitellel tartozó tulajdonos 40 millió koronára keretbiztosítéki jelzálogjogot engedélyezett s az ingatlan vevője kifejezetten ezt a 40 millió koronát fizeti ki — ennek dacára sem követelheti a törlést mindaddig, amíg az adós ezt meghaladó tartozása is rendezve nincsen (I. 308, IV. 265, C. 7313/1928.). A hitelező a biztosítéki jelzálogjogot a követeléssel együtt az adós beleegyezése nélkül is engedményezheti. Ezt a szabályt már az 1927: XXXV. tc. életbelépte előtt alkalmazta a Budapesti Törvényszék, azzal az indokolással, hogy az ujabb jogfejlődés hatályon kívül helyezte a Kúria 8. sz. jogegységi döntvényét (II. 1705. B. Tvsz.). A bekebelezett biztosítéki összeg rangsorában a hitelező követelése kantátokkal együtt sorozható, amennyiben a tőke és a kamat együttesen nem haladja meg a biztosítéki összeget. E jogszabály alapján sorozta a Kúria a 18 százalékos elismert kamatokat a biztosítéki összeg keretében (I. 1118). A jelzálogjog-előjegyzés feltételeire vonatkozó határozatokat fentebb a Telekkönyv címe alatt már ismertettük, úgyszintén a jelzálogi per feljegyzésére vonatkozó határozatokat is. A jelzáloggal biztosított követelés érvényesítése iránt