Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

184 - Jelzálogjog —• kája által szerzett, feltéve, hogy saját fenntartásáról maga gon­doskodik (III. 1065. D. T.). »Az X. társasház résztulajdonosainak szövetkezetei névre bekebelezett ingatlanból, az egyes tulajdonost megillető eszmei hányadra a résztulajdonos — fenti módon foganatosított telek­könyvi bekebelezés mellett — jelzálogjogot Vnem engedélyezhet 5 a tulajdonában lévő résznek zálogilag lekötését a Kúria az adott esetben akként értelmezte, hogy az nem az ingatlan-hányad elzálogosítására, hanem a szövetkezeti vagyonra vonatkozó s az üzletrészben kifejezésre jutó részesedési jog elzálogosítására vo­natkozott (III. 963.). A telekkönyvi jogutód ellen harmadik személy által szer­zett jelz'álogjog érvényességén nem változtat az a körülmény, hogy a telekkönyvi utód tulajdonjogát megalapító jogügylet utóbb megtámadás folytán hatálytalaníttatott (IV. 264.V A telekkönyvi tulajdonos által adott jelzálogi bekebelezési engedély alapján a jelzálogjog akkor is az egész ingatlanra ke­beleztethető be, ha a tulajdonos még a bekebelezés előtt — bár a jelzálogos hitelező tudtával — átruházta ingatlanának egy terü­letileg meghatározott részét, a telekkönyvi elkülönítés azonban a jelzálogjog bekebelezéséig- még nem történt meg. A jelzálogos hitelező ugyanis nem kötelezhető arra, hogy a területileg meg­határozott ingatlanrész helyett beleegyezzék az ingatlan eszmei hányadrészének jelzálogjog alóli mentesítésébe, vagy hogy vár­jon a bekebelezéssel a tényleges megosztás foganatosításáig- (I. 1825.). Az örökös ellen a Tkvi rendtart. 74. §-a alapján nyert fel­tételes zálogjog csak a hagyatékátadás megtörténtével váblk fel­tétlenül joghatályossá, abban az esetben azonban, ha az adós már örökösül jelentkezett, a hitelező eljárhat az öröklés érvénye­sítése és zálogjogának feltétlenné tétele érdekében. Erre a hi­telező a feltételes bekebelezést rendelő végzés által van feljogo­sítva. Ha azonban a 74. §. alapján bekebelezett szerződéses zálog­jogra a végrehajtási jog még nem szereztetett meg!, a pere^­sített igény megítélése mellett a perbíróság is adhal .1 hitelezd nek feljogosítást a szóbanforgó eljárásra (III. 653.). Bekebelezési engedély nélkül is elrendelhető bírói ítélettel a jelzálogjog bekebelezése olyankor is, amikor pl. a hitelező nem is kötötte ki a vételhátralék telekkönyvi biztosítását, sőt ki­fejezetten le is mondott arról, a vevő azonban nyomban a vétel után erősen megterhelte és eladásra hirdette az ingatlant és így veszélyeztette a hitelező követelését (II. 978.), vagy amikot* pl. az ellenértékül kikötött ellátás van veszélyeztetve (I. 170.). A Budapesti Törvényszék I. 1085. sz. alatt közölt határozata nem engedte meg nyolc százalékot meghaladó kamatnak a kér­vényező okirata alapján való bekehelezését, mert bár az 1923:.

Next

/
Thumbnails
Contents