Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

— Zálogjog — 181 átadatik, vagy esetleg a tényleges átadást helyettesítő jelképes átadás történik, feltéve, hogy ez utóbbival kapcsolatosan olyan -cselekmények is foganatosíttatnak, amelyek a tulajdonos részéről az ingóval való szabad rendelkezés megszűntét s a hitelező részéről az azzal való rendelkezés lehetőségét, — mind a kettőt mások által is felismerhetően — eredményezik (III. 33.). Ha az ingók átadása elmarad, érvényes kézizálog nem keletkezik (II. 1411.). Érvényesnek tekintette a Kúria a zálogbaadást, midőn a zálogbaadó a helyszínen, a hitelező előtt kijelentette, hogy gyárának gépeit kézizálogba adja neki és átadja ügyvédjének, mint zálogtartónak, a zálogtartó viszont kijelentette, hogy azokat kézizálogul átveszi, az átvétel jeléül minden egyes gépre rátette a kezét s a gyár helyiségében táblákat helyezett el annak kitüntetésével, hogy a gépek a hitelező birtokában vannak, a gépeket azonban ekként továbbra is a kézizálogba adó használatában hagyta (III. 33.). Amidőn azonban a fentihez hasonló módon kézizálogba adott ingók közjegyzői pecséttel történt megjelölése a megállapodás szerint »az azonosság megállapítása végett« történt, a zálogbaadást érvénytelennek tekintette a Kúria (II. 1663.). A ménesből 25 drb csikónak zálogul lekötése, különválasztása és ezek járlatlevelének átvétele viszont érvényes kézizálogbaadásnak minősíttetett (I. 2043. . Nem tekintette a Kúria jelképes érvényes átadásnak a cséplőgép kazánkönyvének átadását (I. 18.J, se a zálogul lekötött ingóságokra kiállított fuvarlevél aviso átadását (I. 1401. B. T.). Viszont tényleges átadást pótló jogcselekménynek tekintette a szövetkezeti társasházból az adóst megillető üzletrész lekötését és az erről kiállított okiratnak az átruházás jóváhagyására jogosult igazgatóságnál történt letétbehelyezást oly időben, amikor még sem üzletrészek, sem azokat pótló iratok nem voltak kiállítva; ugyanis az üzletrészek átruházása az igazgatóság határozatától függvén, a rendelkezési jog átszállására a fenti cselekmények elengendőknek tekintettek (III. 930.). Olyan esetekben, amidőn a kézizálogba adott ingó harmadik személy birlatában van, pótolja a tényleges átadást a birlaló nyilatkozata, mellyel a kézizálogba adást tudomásul veszi és kijelenti, hogy a dolgot a hitelező részére tartja kézizálogul (II. 497-)A hátírat útján átruházható papíroknál a kézizálogjog á papírnak hátirattal ellátva történő átruházásával megy végbe (II. 543- B. Tvsz.). Nem szünteti meg a zálogjogot, ha a hitelező meghatárözött rendeltetéssel időlegesen adja vissza az adósnak a zálogtárgyat, pl. azért, hogy az ideiglenes kénysz-erkölcsön elismer-