Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

182 — Zálogjog ~ vényeket váltsa át eredeti utalványokra s ez utóbbiakat adja vissza a hitelezőnek (I. 1996.). A kézizálognak dologi hatálya van, ez azonban nem jelenti azt, hogy a kézizálog érvényességének korábbi Ítélettel történt megállapítása olyan harmadik személyekre is hatályos volna, akik a perben nem vettek részt. Ez utóbbiak tehát a korálbbi itélet ténymegállapítása dacára is igazolhatják, hogy a kézizálogbaadás. nem joghatályosan történt (III. 500.). A kézizálogba adott dolog növedékének tulajdona nem a zálogtartót, hanem a tulajdonost illeti, maga a zálogjog azonban a növedékre is kiterjed (I. 1193. D. T.). Ugyanez a szabály áll a zálogtárgy gyümölcsére is (III. 450.). A nyílt kereskedelmi üzlet kézizálogba vett és leltárba foglalt árúkészletének a kereskedelmi forgalom folytán történt kicserélődése a kézizálog megszűnését vonja maga után, a zálogjog tehát az eladott árúk pótlására beszerzett újabb árukra ujabb kézizálogba adás nélkül nem terjed ki (III. 1048. B. T.). Lejárathoz nem kötött követelés biztosítására szolgáló zálogtárgyat a hitelezőnek akként kell birtokban tartani, hogy azt az adósnak a fizetés ellenében bármikor visszaadhassa. Az ilyen zálogtárgyat tehát, ha az elhasználható dolog is (pl. külföldi pénz) nem kamatoztathatja és így a zálogtartó kamatmegtérítésre nem is kötelezhető arra az időre, amig azt a fenti módon készenlétben kellett tartani (III. 450.). A bérbeadó törvényes zálogjoga 6 hónapnál nem régibb bérkövetelés erejéig érvényesíthető a bérelt helyiségekben levő ingóságokra akkor is, ha azok nem a bérlő tulajdonai (C. Pk. 3267/1929.). A 6 hónap a foglalástól és nem az árverés megtartásától számítandó visszafelé (II. 16, 1312. B. Tvsz,.). Ez a törvényes zálogjog csakis a bér, — illetve haszonbér — természetével biró követelésre, vagyis a bérösszegre s ennek az esedékesség idejétől számítandó törvényes kamataira terjed ki, nem terjed ki azonban a bérleti szerződésen alapuló, ezt meghaladó egyéb követelésre, pl. a kávéház bérlője által a bérösszegen felül visszatérően fizetendő billiárdpénzre és a bérlemény helyreállítási költségeire (II. 16.). Ez a törvényes zálogjog a bérelt helységben levő ingókra nemcsak a bérleti szerződés tényleges fennállásáig gyakorolható, hanem a kérdéses helységben visszahagyott ingókra a jogviszony megszűnte után is (II. 405. B. T.). Azáltal sem enyészik el a bérbeadó törvényes zálogjoga, hogy a bérlő meghal. Ilyen esetben a zálogjog nem érvényesíthető ugyan a hagyatéki eljárás keretében, a "hagyatéki bíróságnak azonban módot és időt kell adni a bérbeadó részére, hogy az a hagyatéki eljáráson kivül érvényesíthesse törvényes zálogjogát s ennek megtörténtét a hagyatéki bíróság előtt utólag igazolva, a hagyatéki bíróság által