Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

— A tulajdonközösség megszüntetése — 173 elhasznált bevételek, mint külön jövedelmek utólagos elszámolása és kiadása nem követelhető (II. 1493.). 3. A tulajdonközösség megszüntetése. Általános jogszabály, hogy senki sem tartozik mással vagyonközösségben élni, mindegyik társ követelheti tehát a tulajdonközösség megszüntetését (C. 3623/1926.). A közösség megszüntetése peren kívül is joghatályosan történhetik (II. 1071. B. T.), ha a társak peren kivül csak a természetbeni megosztást vitték keresztül, de a megosztás telekkönyvbe nem vezettetett át, bármelyik társ indíthat keresetet a tulajdonközösség bírói megszüntetése iránt. Ilyen esetben más megállapodás hiányában a telekkönyvi megosztás csakis a természetben már keresztülvitt megosztásnak megfelelően történhetik (II. 445.). A tulajdonközösség bírói megszüntetése rendszerint természetben való megosztás által eszközlendő s ha ennek nem lehet helye, úgy szorgalmazható a közösségnek bírói árverés útján vagy más alkalmas módozatok szerint, pl. pénzbeli kiegyenlítés által leendő megszüntetése (I. 1080.). Nincs akadálya annak sem, hogy a megszüntetés részben természetbeni megosztással, részben árverés útján történjék (C. - 5588/1927.). A tulajdonközösségnek pénzbeli kiegyenlítés útján való megszüntetése csak az érdekeltek hozzájárulásával történhetik meg (IV. 262.), sőt ha arról van szó, hogy az egyik társ magáihoz váltja az, ingatlant, az ehhez való hozzájárulásnak a 4420/1918. M. E. sz. rendeletben foglalt alakiságok betartásával kell történni; a beváltásnak egyszerű levélben való felajánlása tehát nem elegendő (IV. 213.). A tulajdonközösségnek természetbeni megosztás által való megszüntetése bírói úton a társak beleegyezése nélkül is elrendelhető ugyan, de csak alkalmas időben és csak akkor, ha az nem szolgál a tulajdonostársak kárára. Pl. nem alkalmas az idő a tulajdonközösség természetbeni megszüntetésére, ha a közös ingatlan özvegyi haszonélvezettel van terhelve, vagy ha igen kis terjedelmű az ingatlan, amellett különböző művelési ágú parcellákból áll, vagy ha nagyon keskenyek a parcellák és megosztva okszerűen megmüvelhetők nem lennének (II. 721, III. 975.). A természetben való megosztásnak csak akkor lehet helye, ha az a tulajdonközösséget teljesen és véglegesen megszünteti a felek között (I. 1362. B. T.). Annak nincs helye, hogy a felek beleegyezése nélkül valamelyik társ ráfizetésre, értékpótlásra köteleztessék (I. 1362, B. T., II. 1154. D. T.„ 1248. Sz. T., 1547., III. 1396.). A természetben kijelölt parcelláknak a tu-