Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

174 — Közös tulajdon — lajdonostársak közötti megosztása sorshúzás útján akkor történhetik, ha a sorshúzás egyik vagy másik tulajdonostársra méltánytalan következményekkel nem járna; pl. ha valamelyik tulajdonostársnak a parcellák egyike mellett már van ingatlana, az: emellett fekvő parcella sorshúzás nélkül kijelölhető részére (II. 1430.). A tulajdonközösség bírói árverés útján való megszüntetése sem történhetik olyan alkalmatlan időben, amikor az a tulajdonostársakra szembetűnően hátránnyal járna (C. 3623/1926.). Ha a közös tulajdonban levő ingatlant özvegyi haszonélvezeti jog, vagy másnak lakáshasználati szolgalma vagy más hasonló korlátozás terheli, az árverés nem rendelhető el, mert ennek €sak olyan tulajdonostársak között van helye, akiket teljes és korlátlan tulajdonjog illet meg (I. 262, II. 1240 P. T., C. 4889/1926.). A bírói gyakorlat a mai időt ingatlanokra, különösen pedig a beltelkekre (házakra), általában véve alkalmatlannak tekinti (II. 722., C. 5992/1927.). Ezt az állásfoglalást azzal indokolja a gyakorlat: hogy a tulajdonostárs más megfelelő ingatlanhoz, megfelelő lakáshoz a ráeső árverési vételárból nem tudna jutni (C. I. 262, 485, 1791, C. 3623/1926.). hogy a háztulajdont és házbért korlátozó rendelkezések folytán az árverésen megfelelő vételárat elérni nem lehetne (I. 51., €. 1675/1927.), hogy ott is, ahol a lakásforgalom felszabadult (III. 333.) s abban az időben is, amikor a pénz értéke már megszilárdult} (I. 1791., II. 722.) a nehéz gazdasági viszonyok, az ingatlanok értékének hullámzása, a pénzszűke, a magas kamatláb bizonytalanná teszik, hogy az árverésen az ingatlan valódi értéke biztosítva lessz-e, hogy egészséges verseny kifejlődhetik-e s megfelelő ár lesz-e elérhető (I. 262., 485, 1791, 1939, II. 722, III. 632, IV. 261, 1596, C. 2648/1926., 4016/1926., C. 4.308/ 1928. Ellenkező: I. 890. Gy. T.). Az a körülmény, hogy az ingatlan fekvési helyén nagy kereslet mutatkozik ingatlanok iránt, nem volt elegendő arra, hogy a Kúriát az árverés elrendelésére bírja (IV. 261.). Egyes kivételes esetekben azonban alkalmatlan időben is elrendeli a Kúria a tulajdonközösség bírói árverés útján leendő megszüntetését. Ilyen esetek: ha a tulajdonostárs olyan tűrhetetlen magatartást tanúsít, hogy ezáltal a közös birtoklás folytatását elviselhetetlenné teszi (II. 1032, III. 632.). A tűrhetetlen magatartásnak azonban ismétlődőnek s a tulajdonostárs személyét vagy érdekét sértőnek kell lenni, hogy figyelembe vétessék. Az közömbös, hogy az elviselhetetlen magatartás a kereset beadása utáni, vagy azt megelőző