Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)
172 — Közös tulajdon — nyúló megegyezés nélkül — egyik tulajdonostárs sem jogosult és egyik sem kényszeríthető (II. 757-)- Az a körülmény, hogy az egyik tulajdonostárs az ingatlanra épületet emelt, nem érinti a többieknek a tulajdoni aránynak megfelelő közös birtoklás iránti igényét, hanem csak a tulajdonközösség megszüntetése esetére ad megtérítési igényt az építkező javára (III. 571, 1067. D. T-). Ha a tulajdonostársak közös megegyezéssel természetben megosztva használták a közös ingatlant, az a kérdés, hogy a megosztás sérelmes-e valamelyik társra, csak valamennyi ingatlan használata megosztásának vizsgálata mellett dönthető el, egyik társ sem kívánhatja tehát a megosztás használatának egyes ingatlanokra való külön megszüntetését (C. 8701/1926.). A dolog rendes kezelése a társak mindegyikét megilleti részének arányában és ilyen arányban van joguk a hasznokhoz, azok felvételéhez és behajtásához is (II. 1048, III. 631.). A kezelés iránt való rendelkezés jogát a tulajdonosok együttesen gyakorolják s ha sem egyetértően, sem — a hol ez is elegendő — szótöbbséggel nem tudnak határozzatot hozni, a bíróságtól kérhetik a kezelés megállapítását (II. 1072.); nem elegendő a többség határozata pl. a bérleti szerződés meghosszabításához (C. 2960/1927), miután a többség határozata nem foszthatja meg a tulajdonostársat attól, hogy saját illetősége használatának egyenértékét maga önállóan megszabja (III. 974.). A bírósági határozat pedig valamennyi részes méltányos érdekének megfelelően kell, hogy megállapítsa a haszonvétel módját (III. 973.). A dolog kezelésével járó kiadásokhoz, pl. a közösen kirendelt vagyonkezelő díjazásához a társak érdekeltségük arányában kell, hogy hozzájáruljanak (III. 1395.). Azt egyik tulajdonostárs sem követelheti, hogy a közös tulajdonon általa teljesítendő építkezéshez a másik társ beleegyezését adja (II. 415.) s midőn az egymás között rosszviszonyban lévő társak egy része aziránt indított keresetet, hogy ők a közös tulajdonban lévő malom egyoldalú felszerelésére és üzemben tartására feljogosíttassanak, a Kúria elutasította a keresetet, mert ez a személyes ellentétefc folytán súrlódásokra vezethetne és sérelmes lehet a többi társakra (III. 973.)Előfordulhat, hogy a felek a külön tulajdonukat képező vagyonukkal lépnek közös gazdálkodásra. Ilyenkor a közös gazdálkodás jövedelme más megállapodás hiányában a tulajdon arányának megfelelően oszlik meg közöttük. A közös gazdálkodásban szerzett ingóságok tulajdonjoga pusztán azon az alapon, hogy a szerzésnél az. egyik fél járt el, nem1 állapítható meg ennek a javára, hacsak nem bizonyítja, hogy a szerzés a sajátjából és nem a közös gazdálkodás jövedelméből történt (II. 1492.). A közös gazdálkodás jövedelméből élő családtagok között egyes