Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

— Elbirtoklás — 159 4. Elbirtoklás. Elbirtoklásnak tulajdonostársak között is helye van, pl. ha a tulajdonostársak a közös tulajdon egy részét tévedésből — nem a helyes aránynak megfelelően — felosztották, más részét eszmei tulaj donilletőségük szerinti részarányban telekkönyvezve közös tulajdonukban tartották meg s ez az állapot 32 évnél tovább így tartott, az elbirtoklás úgy a felosztott részekre, mint az eszmei tulajdoni illetőségükre beállottnak tekintetett és a károsult tulajdonostársaknak azt a kérését, hogy a közös tulajdonukban maradt rész leendő felosztásakor kárpótoltassanak, elbirtoklás címén elutasította a Kúria (III. 1422.). Házastársak között a házasság tartama alatt a közszerzeményi megos^.tás alá eső vagyontárgyak elbirtoklása ki van zárva, mert a Tcözszerzeményhez való jog csak a házasság megszűnésével válik érvényesíthetővé (II. 1548.). Félbeszakítja az elbirtoklást a dolog tulajdonának jóhiszemű személyre történt átruházása (II. 1208. Gy. T. 1073. B. T.), valamint a sikerre vezetett keresetindítás, vagy az azzal egy tekintet alá eső jogcselekmény, amely cselekmény alá azonban sem a telekkönyvi átalakítás, sem pedig a szolgalmi jog gyakorlására jogosított fél javára történt telekkönyvi feljegyzésnek hivatalból történt törlése nem vonható (IV. 1007.). Nem kesdődik meg sem az elbirtoklás, sem az elévülés a törvényes képviselet nélkül álló kiskorúval szemben, vagy az olyan kiskorúval szemben, akinek van ugyan törvényes képviselője, de annak érdeke a kiskorú érdekével ellentétes (C. 4688/ 1929.). A jogszerző elbirtoklással szemben áll a 32 évi jogvesztő időmúlás folytán bekövetkező elévülés, amely az igény érvényesítését akkor is. megakadályozza, ha nem áll vele szemben jogszerző elbirtoklás. Az elévülésnél közömbös a fél jó- vagy rosszhiszeműsége (I. 1671.). Az elévülésre vonatkozó határozatokat lásd alább az Elévülés címe alatt. 6. Átruházás. Az átruházás útján szerző fél akkor nyer tulajdonjogot, ha a tulajdon átadására megegyezés jön létre s az átruházó ezenfelül az ingó dolgot a szerzőnek birtokába is adja (IV. 394.). A birtokbaadás nemcsak tényleges átadással, hanem, jelképesen is történhetik (I. 77, II. 641.) s olyankor, amikor a régi tulajdonos — az új tulajdonos nevében — tovább is birtokolni fogja a dolgot, történhetik puszta megegyezés alapján is (II. 467, 10^53, III. 327, Gy. T., C. 6459/1927.), ha pedig az