Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

158 — A tulajdon szerzése — jegyzése és átvétele a zálogtartó által a tulajdonos megbízásából, vagy anélkül történt-e (I. 1193. D. T.). 4. Beépítés. A faburkolatnak a ház falához azzal a szándékkal történt állandó jellegű odaerősítése, hogy a burkolat állandóan a háznak, mint fődolognak gazdasági céljait szolgáljá, azt eredményezi, hogy a faburkolat tulajdonjogát a ház tulajdonosa szerzi meg (IV. 823.). Ha a telektulajdonos a telkén történő építkezés ellen tiltakozott, a telkére emelt épület és ennek alkatrészei a tulajdonává válnak (III. 367.). ez azonban csak olyan felülépítményre vonatkozik, amely állagának sérelme és értékcsökkenése nélkül nem választható el a telektől (IV. 526.) és nem az olyanra is, amely csupán muló célra létesült s nem vált az ingatlan alkotó részévé. Pl. a bérlet tartamára emelt favázas épület (IV. 394.). A telek alkotórészévé vált épületnél is joga van a beépítőnek az elvitelre, vagy arra, hogy megtérítést követeljen (IV. 152.), feltéve, hogy harmadik jóhiszemünek időközben szerzett joga az elvitelnek útját nem állja (IV. 394, 526.). A megtérítés az alaptalan gazdagodás szabályai szerint történik (IV. 152.). Aki idegen telekre a telektulajdonos tudtával és beleegyezésével építkezik, az megszerzi a telek tulajdonát. E szabály alkalmazása állandó gyakorlata a Kúriának abban az esetben, ha a ráépítés értéke nagyobb a telek értékénél (III. 797, C. 9390/ '192(6.). Ha azonban az új építmény értéke kisebb a teleknek és az azon álló régi épületeknek az értékénél, egyes határozatok nem alkalmazzák a fenti jogszabályt (I. 1717, III. 797, C. 9390/1926.). A közös tulajdonban álló osztatlan beltelekre történt építkezésnél sem alkalmazta a Kúria ezt a szabályt s az építkező tulajdonostársnak az építkezést megengedő vagy azt «lnéző társakkal szemben csak a beruházások megtérítéséhez való igényét ismerte el (II. 446.). A tulajdonostárs ilyen építkezése nem akadályozhatja a többi tulajdonostársat a tulajdoni arányuknak megfelelő közös birtoklásában sem (III. 1067. D. T.) és csupán az osztatlan tulajdonközösség megszüntetése esetére létesít Igényt az építkező javára (III. 571.). Arra egyik tulajdonostárs sem kötelezhető, hogy a közös tulajdonon, az egyik társ által szándékolt építkezéshez beleegyezését adja (II. 415, III. 973-)A szomszéd részéről történt túlépítkezésnél, ha az a telektulajdonos tiltakozása ellenére történt, a tulajdonos az építmény -eltávolítását követelheti; aki azonban türi a ráépítést, az utóbb nem követelheti az épület eltávolítását (II. 1389.).