Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

— Tagosítás. Arányosítás. — 157 vános árverésen eladatta (I. 1823.), vagy amikor a megszálló hatalom katonai barakokat adott el közárverésen (I. 612.). 9. Tagosítás. A tagosítási bírói eljárás megindításának első feltétele, hogy a tagosítást valamelyik érdekelt birtokos kérelmezze. Ez a kérelem azonban visszavonható s visszavonás esetén, ha a megengedhetőségi tárgyaláson a megjelent birtokosok is a tagosítás ellen szavaztak, nincs helye annak, hogy a 30/1909. I. M. sz. rend. 52. és 54. §-ában felsorolt intézmények és érdekeltek birtok* mennyisége hivatalból vétessék számításba a megengedhetőséghez szükséges V^-ed rész birtokmennyiség megállapításánál (III. 736.). 10. Arányosítás. Arányosításnak csak közbirtokosok tulajdonát képező nemesi ingatlanokra van helye. A volt úrbéreseknek közösen kiadott ingatlanok arányosítása nem rendelhető el (IV. 375.). 38. A tulajdonjog szerzése. 1. Találás. 2. Gyümölcsszedés. 3. Növedék. 4. Beépítés. 5. Elbirtoklás, 6. Atruh azas. 1. Találás. A Pestvidéki Járásbíróság azon általános szokás alapján, hogy találódíj címén a találót a talált dolog tulajdonosa jutalmazni szokta, a talált érték 21/2%-ának megfizetésére kötelezte a tulajdonost (I. 427. Pv. Jbg.). 2. Gyümölcsszedés. Ha a gyümölcs elsajátítására jogosult fél az elsajátítás jogát a dolog birtokának átadása nélkül engedi át másnak, az átvevő a gyümölcs tulajdonjogát csak annak birtokba vételével szerzi meg (III. 962.). 3. Növedék. A növedék a fődolog jogi természetét a tulajdon szempontjából is osztja. Ha tehát a zálogba adott részvények új kibocsátását a zálogtartó a saját pénzén átvette — miután az új kibocsátású részvényekhez való igényjog elválaszthatatlanul egybe van kapcsolva a. részvények tulajdonával — az új kibocsátású részvények tulajdonát nem a zálogtartó, hanem a zálogba adó részvénytulajdonos szerzi meg, tekintet nélkül arra, hogy azok