Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

156 — A tulajdon korlátozása — tc. 19. §. alapján értesíti a kisajátítót, hogy a kisajátítási összegek kifizethetők (C Pk. 2457/1929.) A 20 kat. holdnál kisebb területtel rendelkező hivatásos földműves a pénzben való kártalanítás helyett csereingatlannal való kártalanítást kérhet, de ezt a kérését csak a kisajátítási közigazgatási eljárás során terjesztheti elő. A bírói kártalanítási eljárás során előterjesztett ilyen kérelem már nem vehető figyelembe (III. 1451.). 8. Igénybevétel Az I88I:XLI. tc.-ben a kisajátításra megállapított jogszabályok csak az ingatlan kisajátítására vonatkoznak. A törvénynek az a kitétele tehát, hogy szabályai mindazokban az esetekben alkalmazandók, ahol a kisajátítást külön törvény állapítja meg, szintén csak azokra a törvényekre vonatkoztatható, amelyek ingatlan kisajátításról rendelkeznek. Az 1922: XVI. tc. folytán a trianoni béke alapján kisajátított ingóságokra az I88I:XLI. tc.-ben szabályozott kártalanítási eljárás nem vonatkozik (I. 656.). Az ilyen kisajátításokra, valamint általában közhatósági igénybevételkor, az az általános jogszabály nyer alkalmazást, hogy az. állam, főhatalmából folyólag s közérdekből, vagyoni jogokat igénybe vehet ugyan, ez azonban csak törvény utján s amennyiben a törvény mást nem rendel, csak kártalanítás ellenében történhetik (II. 831, III. 961.). Ennek folytán a kereskedelmi miniszter az általa kiadott vasúti koncessszióban fentartott joga alapján igénybevett műszaki tervekért megfelelő kártérítést kell hogy adjon, amelynek mértékét a bíróság állapíthatja meg abban az esetben is, ha a megállapítást a kereskedelmi miniszter magának tartotta fenn, de nem a méltányosság szabályai szerint járt el a megállapításnál (III. 961.). A trianoni béke alapján történt igénybevételek kártalanítási ügyében a bírói út — a kilátásba helyezett törvényi rendezésig — ki van zárva és egyelőre csak a miniszter diszkrecionális megítélésétől függő méltányos segély adásának van helye (II. 831.). A közhatalom útján történt jogosulatlan igénybevételeknél a további szerzőt nem; menti föl a felelősség alól pusztán az a körülmény, hogy szerzése a közhatalom tényén alapszik, mert ha az igénybevétel jogosulatlan volt s ezt a szerző fél tudta, vagy köteles gondosság mellett tudnia kellett volna, nem mentesül a felelősség alól. így a jóhiszeműség kérdésének vizsgálását rendelte el a Kúria, midőn felperes malmának hatóságilag beszüntetett üzemét a magánfél a kincstár megbízása folytán folytatta tovább (III. 257.), vagy amikor a vevő a megszálló hatalom által megtartott olyan árverésen vásárolt, amelyeken a megszálló hatalom felperes haszonbérletének összes vagyontárgyait nyil-