Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

148 — A tulajdon általában — tán beállott rosszabbodásából, vagy elpusztulásából vagy abból a származott, hogy a dolog kiadása neki felróható okból reánézve lehetetlenné vált (III. 294.). Ilyen rosszhiszemű birtokosnak tekintetett az, aki közjegyzői, felhatalmazással nem rendelkező házastárstól vásárolta meg a másik házastárs félingatlanát (I. 567.), aki tudva álképviselőtől vásárolt (J. 1860.), aki a közös tulajdont képező épületet kizárólagos használatba vette (II. 1596.), aki tudva idegen dolgot adott el (III. 294.). Előfordulnak azonban a bírói gyakorlatban olyan esetek is, amikor a birtokos elvont hasznokért való felelősségének1 kezdőpontja jó- vagy rosszhiszeműségére tekintet nélkül állapíttatik meg. így a rosszhiszeműségre való tekintet nélkül köteleztetett az elvont hasznok megtérítésére az a fél, akinek jogügylete a másik fél cselekvőképességének hiánya okából érvényteleníttetett (III. 90.), aki távollévő fél gondnokától vásárolt ingatlant (II. 1520.), akinek az ügylete gazdasági lehetetlenülés címén hatálytalaníttatott (III. 1201.), általában, aki teljesedésbe nem ment ügylet alapján az előző állapot helyreállítására van köte-^ lezve (III. 90, 1314.), aki perújítás folytán megváltoztatott ítáleti rendelkezés alapján volt birtokban (III. 792. Sz. T.) stb_ A gyámhatósági jóváhagyás nélkül kötött jogügylet alapján birtokban volt fél pedig a kiskorúaknak évekkel nagykorúságuk beállta után megindított perében, az ügylet érvénytelenségének folyományaként a kereset beadását megelőzően csak a kiskorúság idejére eső elvont hasznok megtérítésére köteleztetett azért, mert felperesek nagykorúságuk idején sokáig késedelmeskedtek a perindítással (II. 1491.). Az özvegyi jog korlátozása, vagy elvonása esetén szintén az özvegy jó- vagy rosszhiszeműségére tekintet nélkül térítendő meg: az elvont haszon és pedig ez esetben az ítélet jogerőre emelke'désétől kezdve Ettől az időponttól kezdve térítendő meg az;, elvont haszon akkor is, ha a második feleség az egész hagyatékot tartotta birtokában özvegyi jog címén (I. 1990., II. ÍÓ55.), vagy ha a jogerős ítélet az özvegyi jogtól mentesített vagyon kihasítását a per későbbi szakára hagyta fenn (II. 1655.). Már a birtoklás kezdetétől fogva kötelezte az elvont hasznok megtérítésére a Kúria rosszhiszeműség miatt azt az özvegyet, akiről megállapítást nyert, hogy megmérgezte a férjét, miután az ilyen nő a férje hagyatékából semminemű anyagi előnyben nem részesülhet. (II. 931.). Ugyanígy döntött a Kúria, mikor a férjjel való szeretetlen bánásmód volt az érdemetlenség oka (II. 238.).. Az elvont haszon, mint kártérítés jár, tehát rendszerint pénzben térítendő meg (C. 3823/1926.), amely pénzkövetelés meg-